Egyre nagyobb a kereslet külföldön a kiváló minőségű magyar bárányhúsra

(Fotó: Pixabay)

Tarpataki Tamás ismertette, hogy az elmúlt években sokat fejlődött a hazai állattenyésztés és benne a kiskérődző-tenyésztés. Az ágazat szereplői büszkék lehetnek arra, hogy a magyar bárányhús egyre ismertebb külföldön, és egyre nagyobb a kereslet rá. A magyar termelők továbbra is Olaszországba szállítják a legtöbbet, de jelentős érdeklődés mutatkozik más nyugat-európai országokból, így a francia, német, belga és holland piacról is. Kiváló minőségének köszönhetően a magyar kivitel az Új-Zélandból és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes. A magyar élő bárány exportja tavaly jelentős növekedést mutatott: 2024 első négy hónapjában 21 százalékkal, értéke pedig 33 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint a bárányhús élettani hatásai alapján kedvező, mivel kiváló koleszterinszegény fehérjeforrás

Hozzátette: a kampány célja nemcsak a fogyasztás ösztönzése, hanem annak bemutatása is, hogy a juh- és kecskeágazat fenntartható, értékes hagyományokat őriz, hozzájárul a biológiai sokféleség és a vidéki ökoszisztéma védelméhez, valamint a ritkán lakott térségek gazdaságához. A „Juh- és bárányhús fogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar multiprogram” nyitórendezvényét uniós támogatással tartották meg Budapesten, amely 2025–2027 között biztosít forrást a közös célok megvalósítására. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet, valamint spanyol testvérszervezete, az Interovic kampánya a juh- és bárányhús fogyasztásának növelését, a termékek újrapozicionálását és a fiatalabb generációk megszólítását célozza – mindezt a fenntarthatóság, a minőség és a hagyományok értékei mentén.

AM