Egyre koncentráltabb a kiskereskedelem

Egy lakos naponta átlagosan 2900 forintot költött tavaly a különféle kiskereskedelmi üzletekben Magyarországon – idéz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című kiadványából a Világgazdaság Online. A legtöbbet, napi 3900 forintot a budapestiek hagyták a boltok pénztáraiban, de átlag feletti fogyasztást mért a KSH a Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében is. E tekintetben az Észak-Alföld áll a sor végén 2200 forintos napi kiadással.

Az elmúlt évben 10,4 ezermilliárd forint értékű forgalom realizálódott az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben, ennek volumene 5 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit. Területi bontásban a legnagyobb bevételt a fővárosban, míg a legkisebbet a Dél-Dunántúlon könyvelték el, az országos forgalom 24, illetve 8,1 százalékát. Az egy kiskereskedelmi egységre vetített bevétel szempontjából 112 millió forinttal a központi régió emelkedik ki, ezzel szemben az Észak-Alföldön a mutató mindössze az előbbi érték hattizede.

A kiskereskedelem azóta is bővül. A statisztikai hivatal első becslése szerint idén májusban a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól tisztítva pedig 7,8 százalékkal ugrott meg az üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz képest.

Így borítékolhatóan nő még az egy főre jutó költés, az egy üzletre jutó forgalom pedig azért is biztosan tovább hízik, mert fokozatosan csökken a boltok száma. Míg tavaly már csak 129 kiskereskedelmi egység jutott tízezer lakosra, addig öt évvel korábban még 146. Az országos átlag belátható időn belül nem esik száz alá, igaz, Pest megyében tavaly is csupán 107 bolt jutott tízezer főre, szemben a budapesti 160-as mutatóval.

A forgalom évről évre a bevásárlóközpontok és hipermarketek felé tolódik el, a kisboltok pedig immár nemcsak a beszerzés és a logisztika, hanem a munkaszervezés terén sem képesek tartani a lépést a nagy áruházláncokkal. A folyamat jelen állás szerint nemhogy nem fordítható meg, de nem is lassítható, hisz a piac kisebb szereplőinek bérköltsége nagyobb ütemben nő, mint a bevételük. A KSH legutóbb 122 bevásárlóközpontot, illetve 163 hipermarketet tartott számon országszerte, előbbieknél kétharmados, utóbbiaknál 85 százalék feletti volt a vidéken működők aránya. (Gyöngyösi Balázs, vg.hu)