Kína a telekommunikációban is jön fel
Lendületesen növekszik a kínai márkák értéke, a rangsorban továbbra is az állami vállalatok dominálnak, a magáncégek ugyanakkor gyors felzárkózást mutatnak – derül ki a 100 legértékesebb kínai márkát felvonultató jelentésből.
A Millward Brown kutatócég és a WPP médiaügynökség rendes éves tanulmánya a kínai cégek teljesítményét és több mint 400 ezer fogyasztó preferenciáját vette alapul.
Eszerint a legtöbbet érő márka – csakúgy, mint az elmúlt években – a telekommunikációs óriás, a China Mobile, 61,4 milliárd dollárra becsült értékével. Második a sorban a több európai nagyvárosban is jelen lévő Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), eszközértéke alapján a világ legnagyobb pénzintézete, amelynek márkaértékét 40 milliárd dollárra teszi a jelentés. Meglepetés, hogy a harmadik helyre egy magántulajdonban lévő vállalat, a Tencent került. A média- és a mobiliparban is aktív cég májusban a világ negyedik legnagyobb internetes cégévé nőtte ki magát.
A száz legértékesebb kínai márka összesen 380 milliárd dollárt ér, a legnagyobb 50 értéke egy év alatt 13 százalékkal nőtt – derül ki a tanulmányból.
A százas listán a magántulajdonban lévő vállalatok száma 29, vagyis a legértékesebb márkák sorát továbbra is az állami cégek dominálják. A növekedési adatok ugyanakkor a trend változását vetítik előre: a privát márkák értékének bővülési üteme átlagban 27 százalékot tett ki, míg a központi vállalatok értéke csupán 9 százalékkal nőtt 2012-höz képest.
A több mint 160 oldalas jelentés szerint a kínai lakosság a több éve piacon lévő, meggyökerezett márkákban bízik leginkább. A belpolitikai, társadalmi folyamatok a márkák értékén is nyomot hagynak, így például a kínai kormány takarékossági kampányának is betudhatóan csökkent a korábban elsők közt tündöklő luxuslikőrök értéke, az élelmiszerbiztonsági kampány nyomán pedig jelentős mértékben erősödött az élelmiszeripari cégeké.
A márkaépítés jövője nem a metropoliszokban, hanem – az urbanizáció miatt – az azok körül lévő nagyvárosokban van – mutat rá a jelentés. A vállalatoknak a társadalmi preferenciák változásához is alkalmazkodniuk kell, így az internetes áruházak vagy a kelet-ázsiai országban rendkívüli népszerűségnek örvendő mikroblogok nyújtotta lehetőségeket is ki kell használniuk – írja a tanulmány. (Szerencsi Ágnes, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >