Egyre drágább a burgonya

Tavaly ősz óta robbanásszerűen megemelkedett a burgonya ára, az egy évvel korábbihoz képest immáron 40-50 százalékkal is többet kell fizetni a krumpliért – olvashatók a Népszabadság Online-on az Agrárgazdasági Kutatóintézet legutóbbi adatai.

A krumpli fogyasztói ára ma 170-190 forint körül van, a korábbi években is rendkívül szélsőségesen hullámzott. Ezt a piaci szereplők elsősorban az időjárással magyarázzák: ha szárazabb a ­nyár, kevesebb krumpli terem, míg csapadékosabb években jóval bővebb a termés, márpedig a nyári aszály miatt Európa-szerte kevés krumpli termett, miközben az öntözési költségek is növekedtek.

Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) kötelezővé tétele miatt is drágul a növény. A fajlagosan kétszer-háromszor nagyobb termésátlaggal dolgozó lengyel és német termelőktől immár nem lehet nyakló nélkül és feketén behozni az olcsóbb árut, mint a korábbi években, így eleve kevesebb krumpli van a piacon, mint szokott.

Begyűrűző hatásként a drágulást az is jelentősen fokozta, hogy éppen a külföldi dömpingáru és az ágazatban elharapózott feketézés miatt tavaly már sokan felhagytak a krumplival.

Amennyiben az idén valamivel enyhébb, csapadékosabb lesz a ­nyár, úgy a júniusi esőfelhőkkel az árcsökkenés is megérkezhet. Főleg úgy, hogy az ekáer hatása már kiszámíthatóbb, s tervezhetőbb, megé­ri-e burgonyát termeszteni vagy sem – vélik az ágazati dolgozók.

Az adatok szerint a magyarországi fogyasztási átlag évi 28 kiló körül van. A KSH által alkalmazott tíz jövedelemszint (decilis) legalsó, vagyis e statisztika szerint legszegényebb rétege számára jövedelemarányosan jóval nagyobb kiadást jelent az élelmiszerek beszerzése, mint a felső tíz százalék számára. Vagyis egyes élelmiszerek drasztikus drágulása a vékonyabb pénztárcájú fogyasztókat sokkal nagyobb mértékben sújtja, mint a felső decilisbe soroltakat. (Batka Zoltán, Népszabadság Online)