Egyre csökken Magyarországon a kisboltok száma

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 06. 27. 12:03

Az elmúlt évek tendenciája nem hagy kétséget: a magyar kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023 júniusában már csak 103 ezer kiskereskedelmi egység működött hazánkban, ez 6,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A kisebb, helyi üzletek egyre nehezebben találják meg a helyüket a piacon

A statisztikai adatok szerint Pest vármegye kiemelkedik a magas, napi átlagosan 618 ezer forintos forgalmával, míg Békés vármegye ezen összeg csupán 53 százalékát éri el. Ez a jelentős eltérés mutatja a regionális különbségeket, amelyek a kiskereskedelmi piacot jellemzik – írja a Világgazdaság friss cikke.

Országosan a kiskereskedelmi forgalom 2023-ban 18,4 ezer milliárd forintra rúgott, ami 7,9 százalékkal marad el az előző év adatától. Az egy üzletegre jutó napi átlagforgalom 448 ezer forint volt, ami Budapestet tekintve még magasabb, naponta 5900 forintot költöttek itt a vásárlók.

A kiskereskedelmi üzletek típusonkénti csökkenése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok esetében 4,5 százalék, míg az egyéb termékeket árusító boltoknál ez az arány 7,4 százalék. A benzinállomások száma 3,6 százalékkal csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi szektor átalakulóban van, és a kisebb, helyi üzletek egyre nehezebben találják meg a helyüket a piacon.

Vámos György, a piaci trendek szakértője és az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára szerint a kiskereskedelem további állami támogatásokra szorul, különösen a kistelepüléseken. A Magyar Falu Program keretében nyújtott kisbolti támogatások éppen ezért kulcsfontosságúak lehetnek a kis lélekszámú településeken működő üzletek fennmaradása szempontjából.

A piac szelektálódása és a nagy bevásárlóközpontok térnyerése egyértelműen befolyásolja a kisboltok forgalmát és létjogosultságát. Az egyre inkább digitalizálódó világban a csomagküldő kiskereskedelem szerepe is nő, amely további kihívások elé állítja a hagyományos kiskereskedelmi modelleket.

A kiskereskedelmi piac jelenlegi helyzete és a jövőbeli kilátások komplex kérdéseket vetnek fel. Miközben a nagyvárosi területeken a forgalom még mindig erős, addig a kisebb megyei jogú városok és vidéki területek számára létfontosságú lehet az állami támogatások bővítése. A kiskereskedelmi szektor átalakulása így nemcsak gazdasági, hanem szociális dimenziókat is magában foglal, amelyek megoldása elengedhetetlen a helyi közösségek jólétének fenntartása érdekében.

A teljes cikk itt olvasható.