Egyre csökken Magyarországon a kisboltok száma
Az elmúlt évek tendenciája nem hagy kétséget: a magyar kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023 júniusában már csak 103 ezer kiskereskedelmi egység működött hazánkban, ez 6,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A kisebb, helyi üzletek egyre nehezebben találják meg a helyüket a piacon
A statisztikai adatok szerint Pest vármegye kiemelkedik a magas, napi átlagosan 618 ezer forintos forgalmával, míg Békés vármegye ezen összeg csupán 53 százalékát éri el. Ez a jelentős eltérés mutatja a regionális különbségeket, amelyek a kiskereskedelmi piacot jellemzik – írja a Világgazdaság friss cikke.
Országosan a kiskereskedelmi forgalom 2023-ban 18,4 ezer milliárd forintra rúgott, ami 7,9 százalékkal marad el az előző év adatától. Az egy üzletegre jutó napi átlagforgalom 448 ezer forint volt, ami Budapestet tekintve még magasabb, naponta 5900 forintot költöttek itt a vásárlók.
A kiskereskedelmi üzletek típusonkénti csökkenése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok esetében 4,5 százalék, míg az egyéb termékeket árusító boltoknál ez az arány 7,4 százalék. A benzinállomások száma 3,6 százalékkal csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi szektor átalakulóban van, és a kisebb, helyi üzletek egyre nehezebben találják meg a helyüket a piacon.
Vámos György, a piaci trendek szakértője és az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára szerint a kiskereskedelem további állami támogatásokra szorul, különösen a kistelepüléseken. A Magyar Falu Program keretében nyújtott kisbolti támogatások éppen ezért kulcsfontosságúak lehetnek a kis lélekszámú településeken működő üzletek fennmaradása szempontjából.
A piac szelektálódása és a nagy bevásárlóközpontok térnyerése egyértelműen befolyásolja a kisboltok forgalmát és létjogosultságát. Az egyre inkább digitalizálódó világban a csomagküldő kiskereskedelem szerepe is nő, amely további kihívások elé állítja a hagyományos kiskereskedelmi modelleket.
A kiskereskedelmi piac jelenlegi helyzete és a jövőbeli kilátások komplex kérdéseket vetnek fel. Miközben a nagyvárosi területeken a forgalom még mindig erős, addig a kisebb megyei jogú városok és vidéki területek számára létfontosságú lehet az állami támogatások bővítése. A kiskereskedelmi szektor átalakulása így nemcsak gazdasági, hanem szociális dimenziókat is magában foglal, amelyek megoldása elengedhetetlen a helyi közösségek jólétének fenntartása érdekében.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Emelkedett az import saláták ára
A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala 4 százalékkal (1,05 ezer…
Tovább olvasom >KSH: februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat
2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >