Egyik szemünk sír, a másik nevet

Áfa-visszaigénylő pozícióba kerülhetnek az élelmiszerszektor egyes szereplői, miközben a sok száz főt foglalkoztató cégek terhei jelentősen csökkenhetnek – körülbelül így foglalható össze a most bejelentett adócsomag elsődleges hatása az FMCG-szektor cégeire – tudtuk meg a PriceWaterhouseCoopers Kft. szakértőitől.Mint ismeretes, a törvényhozási döntés értelmében július 1-től 20-ról 25 százalékra nő az áfakulcs, miközben bizonyos alapvető élelmiszerekre bevezetnek egy 18 százalékos, kedvezményes kört, ide tartozik a tej, a tejtermékek, a kenyér és a pékáruk, augusztus 1-től pedig a távhő is ebbe a körbe sorolódik.
– Az elsődleges problémát az okozza – magyarázta Tenczer Zsolt senior menedzser–, hogy azok a gyártók, mint például a pékek, akik 25 százalékos áfával vásárolják az alapanyagot, de csak 18 százalékos adóval értékesítik azt, a visszaigénylésbe forduló áfaegyenlegük miatt értéktől függően 30, vagy éppen 45 napot várhatnak a pénzükre, amíg az államkasszából megkapják.
Az átmeneti áfafinanszírozás kényszere versenyhátrányba is hozhatja az exportálókat, hiszen a környező országokban nem emelték, hanem éppen a korábbi 30 százalékról 15-re csökkentették – például Csehországban – az áfa-visszatérítésre az adóhivatalnak rendelkezésre álló határidőt. Így véleménye szerint nemcsak az az érdekes, hogy mi változott, hanem az is, hogy mit hagyott érintetlenül a jelenlegi csomag az áfaszabályok közül.
Jelenleg például újra teret nyernek az APEH-vizsgálatok a különböző árkedvezmények, engedmények, keresletösztönző akciók áfaelszámolásával kapcsolatban, miközben a hatóság oldaláról mindmáig nem született nyilvános iránymutatás a 2008-as áfaszabályok egységes értelmezésére.
Hasonló a helyzet a behajthatatlan követelések áfaelszámolásával is. Ha és amennyiben a számlát sztornírozzák, és ezt a nem fizető vevő is kézhez kapja, a korábban befizetett áfa visszaigényelhető. De amennyiben törlik a számlát, egyben lemondanak a cégek a követelés peres úton való érvényesítéséről – éppen ezért ezt az utat kevesen választják. Miközben viszont ennyire általánossá válik a nemzetgazdaságban a nemfizetés, indokolt lett volna a könnyítés.
Az adócsomag kihirdetését követő naptól 180 napjuk van arra az érintett cégeknek, hogy egy friss európai bírósági ítélet nyomán nekik visszajáró áfát visszaszerezzék. Mint ismeretes, az Európai Bíróság néhány hete a közösségi jogba ütközőnek minősítette az állami támogatásokkal kapcsolatos 2004. május 1-je és 2005. december 31-e közötti úgynevezett áfa-arányosítási megkötést, így az akkor levonni nem engedett áfa visszajár.
A cégek egy önellenőrzés keretében kérhetik vissza a korábban levonni nem engedett áfát, az APEH-nek pedig az önellenőrzés benyújtásának napjától számítva 30 napja van arra, hogy a jogosan visszakért áfát visszaadja az érintett vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek. Az összeget kamattal növelten kell visszaadni, de nem a jegybanki kamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten, hanem csak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamattal növelten.
Ettől eltérő a helyzet a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása után. Mint Horváthné Szabó Beátától megtudtuk, január 1-től visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik az szja alsó, 18 százalékos kulccsal adózó sávhatára. Ugyanakkor szeptember 1-től a jelenlegi szabályok szerint adómentes családi pótlék összege adóterhet nem viselő járandóságnak fog minősülni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adót nem kell utána fizetni, de feljebb tolja a más jogcímen összevonás alá eső jövedelmeket, ezáltal többlet adófizetést von maga után.
A munkavállaló bruttó bére után fizetendő tb- és munkaadói járulék a mai 32 százalékról a minimálbér kétszereséig 27 százalékra csökken, a minimálbér dupláját meghaladó bruttó jövedelemrész után pedig továbbra is 32 százalékos a munkáltatót terhelő járulék mértéke.
Ezen belül a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék összege a jelenlegi 29-ről 26 százalékra csökken, másrészt a munkáltató a munkavállaló után az eddigi 3 helyett 1 százalékos mértékű munkaadói járulékot köteles fizetni. A pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek vagy hozzátartozó gondozását követően munkába állni szándékozók foglalkoztatását az állam azzal könnyítené, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentést az esetükben ma is érvényben levő járulékkedvezményen átvezetné. Így például egy pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkaadónak az első évben csupán összességében 10 százaléknyi munkaadói és tb-járulékot kell fizetni a bruttó bér után a mai 15-tel szemben, a második évben pedig 20 százalékot a mai 25 százalék helyett.
Az eva felső határa 1 millió forinttal, évi 26 millió forintra tolódik.