Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni gazdaközpontú közös agrárpolitikáról (KAP), ami fantasztikus siker, hiszen lendületet ad az egész európai gazdatársadalomnak, és segíti az agrárium versenyképességének megmaradását – jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/12/85d9d3783a7ddb4eed05f5d595e0b5ec36fc3b55_fhd_1920_w3h2-300x200.jpg)
Nagy István miniszter szerint az agrárpolitikai költségvetésnek két elkülönített pillérrel kell rendelkeznie: a területalapú támogatásokkal, amelyek jövedelempótlást nyújtanak a gazdáknak, és a vidékfejlesztési pillérrel, amely beruházásokat és fejlesztéseket támogat (Fotó: AM)
Nagy István a tagállamok szakminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a következtetések hangsúlyozzák a KAP céljait, amelyek továbbra is érvényesek: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a gazdák jövedelmének biztosítása, a piacok stabilizálása és a fogyasztók számára elfogadható árak biztosítása. A mezőgazdasági termelők élelmezésbiztonságot garantáló munkája alapvető közjót jelent az EU állampolgárai számára – hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a KAP-nak globálisan is hozzá kell járulnia az élelmezésbiztonsághoz, valamint támogatnia kell a termelők versenyképességét. Ehhez dedikált és megfelelő forrásokra, kétpilléres struktúrára van szükség, amelyben a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési intézkedések kulcsszerepet kapnak. Fontos az alaptámogatások kiemelt szerepe, valamint a családi és kisgazdaságok támogatása, mint az európai mezőgazdasági modell alapértékei – taglalta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott következtetések szerint a szabályok egyszerűsítése érdekében csökkenteni kell a felesleges ellenőrzéseket, és digitális technológiákkal kell könnyíteni a jelentéstételt. A fenntarthatóság terén elismerik a gazdák eddigi erőfeszítéseit, és hangsúlyozzák, hogy a zöld átállás csak megfelelő ösztönzőkkel és a gazdák bevonásával valósítható meg. Végül az ágazat válságállóságát is javítani kell, hatékonyabb válságkezelési intézkedések bevezetésével – foglalta össze. Véleménye szerint a hétfői megállapodás a KAP jövőjéről nagyon fontos eredmény, mert az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszédben pontosan ellenkező vélemények fogalmazódtak meg. „Most egyensúlyt tudunk teremteni, és a legfontosabb üzenetet hangsúlyoztuk: egy önálló, erős, közös agrárpolitikai büdzsére van szükség” – tette hozzá. Mint mondta, az agrárpolitikai költségvetésnek két elkülönített pillérrel kell rendelkeznie: a területalapú támogatásokkal, amelyek jövedelempótlást nyújtanak a gazdáknak, és a vidékfejlesztési pillérrel, amely beruházásokat és fejlesztéseket támogat.
Nagy István a méhészettel kapcsolatban hangsúlyozta: ez az ágazat nem csupán gazdasági bevételi forrást jelent, mivel a méhek ökoszisztémában betöltött szerepét, különösen a beporzást is figyelembe kell venni
Felhívta a figyelmet, hogy európai méhészágazatra negatív hatással van a hamis méz beáramlása, ezért szükség van gyors és egyszerű támogatásokra a méhészek megélhetésének biztosítása érdekében. Mint mondta, javasolt lenne a KAP-ba bevezetni egy külön támogatási sort, amely honorálja a beporzási tevékenységet, és plusz jövedelmet biztosít a méhészek számára, ezzel is elismerve munkájuk ökológiai fontosságát. Kiemelte, hogy a méz eredetiségének vizsgálatára szolgáló jobb módszereket kell kidolgozni és javítani kell az import mézek nyomonkövethetőségét is.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >