Egyensúly Intézet: növekszik idén a GDP, de még mindig a fogyasztás fűti

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2026. 02. 11. 17:19

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Tovább lassuló infláció és reálbér-emelkedés, a beruházások végre meginduló növekedése, a foglalkoztatottság (átmeneti) csökkenése a versenyszférában – végeredményben 2,4%-os, fogyasztás által fűtött GDP-növekedés. Ezt várja az idei évre az Egyensúly Intézet, amelynek társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója, dr. Kozák Ákos beszélt lapunknak a számokról és a mögöttük húzódó folyamatokról.

A cikk a Trade magazin 2026/02-03. lapszámában olvasható.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP a 2025-ös 0,3% után 2026-ban 2,4%-kal, 2027-ben pedig 2,9%-kal fog bővülni.

Dr. Kozák Ákos
társalapító,
gazdaságkutatási
igazgató
Egyensúly Intézet

– A gazdasági növekedés fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad: a reáljövedelmek növekedése, valamint a költségvetési politika ösztönző intézkedései erősítik a belső keresletet – szögezte le dr. Kozák Ákos.

Beruházások tekintetében a 2025-ös várható csökkenés után az Intézet várakozásai szerint 2026 fordulatot hoz. Az uniós források beérkezése, a külföldi működőtőke-befektetések élénkülése, valamint a javuló makrokörnyezet nyomán megindulhat a növekedés, bár egyelőre szerény mértékben.

Ugyanakkor a külkereskedelmi egyenleg pozitív hatása kifutott, és a következő időszakban az európai – ezen belül a minket leginkább érintő német – gazdaság gyengélkedése, az USA által bevezetett büntetővámok és az import dinamizálódása miatt egyelőre nem is várható kedvező változás.

A kamatcsökkentésnek még nincs itt az ideje

Az Egyensúly Intézet szerint az infláció már túljutott a csúcspontján, és bár az áremelkedés üteme továbbra is a jegybanki célsáv felett alakul, összességében lassuló tendencia rajzolódik ki. A 2025-ös év átlagos inflációja 4,5% lehet (a pontos számok tavasszal érkeznek majd), ami 2026-ben 4,2%-ra, 2027-ben pedig 3,7%-ra mérséklődhet.

Az inflációt 2025-ben elsősorban az élelmiszerárak és a lakossági energiaárak emelkedése fűtötte, amit a termelői költségek növekedése és a nemzetközi élelmiszer-alapanyagok drágulása egyaránt erősített. A tavasszal bevezetett, majd decemberben kiszélesített árrésstop rövid időre mérsékelte az inflációs nyomást, ám hatása átmenetinek bizonyult, és nem tudta tartósan megfékezni az áremelkedést.

Az Egyensúly Intézet várakozásai szerint a restriktív monetáris környezet rövid és középtávon is fennmarad. A magas reálkamat és a forint túlértékeltsége az euróhoz képest továbbra is visszafogja a gazdasági aktivitást. Az inflációs kockázatok és az árfolyam stabilitásának megőrzése egyelőre nem teszik lehetővé a kamatcsökkentés megkezdését.

Bár a forint a következő időszakban a jelenlegi szintről fokozatosan gyengülhet, az árfolyam-stabilitást az új jegybanki vezetés kiemelten fontosnak tartja. Ezzel együtt az átlagos euró/forint árfolyam 2026-ban várhatóan 390, 2027-ben pedig 404 lesz.

Lassuló reálbér-emelkedés

A következő évek gazdasági növekedése várhatóan csak mérsékelt hatással lesz a foglalkoztatásra. A munkanélküliségi ráta a 2025-ös 4,6%-ról 2026-ban 4,4%-ra, 2027-re pedig 4,2%-ra mérséklődik.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az idén és 2026-ban a versenyszféra foglalkoztatottsága néhány tized százalékkal csökken, míg 2027-ben előreláthatólag valamelyest megint nő.

– A negatív gazdasági folyamatok alól a vállalatok sem tudják kivonni magukat – jegyezte meg dr. Kozák Ákos. – Ez így is egy elhalasztott leépítés, amelyet már nem lehetett tovább odázni.

A reálbér-növekedés lassul.

– 2024-ben még kiemelkedő volt a bérdinamika – idézi fel a gazdaságkutatási igazgató –, ám a következő években mérséklődésre számítunk: 2025-re 4,7%-os, 2026-ra 3%-os, 2027-re pedig 2,6%-os bruttó medián reálbér-növekedést prognosztizálunk a versenyszférában.

A bérek alakulását a gyengülő gazdasági teljesítmény, a mérséklődő profitabilitás és a munkavállalók romló alkupozíciója egyaránt visszafogja.

Az FMCG-szektorban várhatóan folytatódnak a konszolidációs folyamatok

Dr. Kozák Ákos szerint az áprilisi választásoknak a magyar gazdaság idei teljesítményére csekély hatása lesz. A hosszú távú világgazdasági folyamatok vagy éppen uniós szabályozások nehézkedési ereje nagyobb, a mindenkori kormányzat előtt rövid távon szűk a mozgástér. Amennyiben új gazdasági csomagok, intézkedések kerülnek bevezetésre, ezeknek hatása csak 2027-re módosíthat a gazdaság haladási irányán.

– Aminek rövidebb távon, akár már az idén hatása lehet, az az orosz–ukrán háború lezárása – jegyezte meg dr. Kozák Ákos. – Az európai országok ugrásra készen állnak kihasználni a megnyíló piaci lehetőségeket, amely új impulzusokat adhat a külkereskedelemnek, a tőkeáramlásnak. Ugyanakkor ez várhatóan minimális piaci potenciált jelent a hazai vállalatoknak, várhatóan az első körben nem tudnak labdába rúgni a hazai tulajdonú élelmiszergyártók.

Az FMCG-szektorral kapcsolatban úgy látja, hogy bár sokan panaszkodnak, a hazai beszállítók az elmúlt években már alkalmazkodtak a kialakult helyzethez. Az Intézet minden szektorról készít felméréseket, és láttak az ágazatban a COVID-19 járványt követően is meglepően kedvező adatokat. Ezért Kozák Ákos kíváncsian várja a 2025-ös iparági teljesítményről árulkodó mérlegbeszámolókat.

– Akik sikeresen vették az elmúlt fél évtized akadályait, azoknak érdemes átgondolni a következő éveket. Összeolvadással, felvásárlásokkal, továbbá a hatékonyságuk javításával megvalósítható az előrelépés – fűzte hozzá a szakember.

2026-ra ismét kiszámíthatóbb környezetben tervezhetnek a nagyvállalatok

A hazai nagyvállalatok számára a 2026-os év már nem a folyamatos alkalmazkodásról, hanem várhatóan a tervezhető növekedési pályára való visszatérésről fog szólni a K&H elemzése szerint. A beruházások várható élénkülése, a stabilizálódó makrogazdasági háttér és a pénzügyi fegyelem erősödése együttesen kedvező feltételeket teremthetnek a vállalatok számára. A nagyvállalati pénzügyi tervezésben 2026-ra a túlélési stratégiák helyett a hangsúly újra a közép- és hosszú távú fejlesztésekre, a digitalizáció felgyorsítására és a versenyképesség növelésére kerülhet.

Bodor Tibor
nagyvállalati divízióvezető
K&H

– 2026-ban valószínűleg végre nem a bizonytalanság diktálja majd a tempót, hanem a tudatos előretekintés. Az elmúlt években mindenki túlélési módra váltott, most viszont olyan tendenciák rajzolódnak ki, amelyek lehetővé teszik a többéves beruházási programok újraindítását – fejtette ki Bodor Tibor, a K&H nagyvállalati divíziójának vezetője. – Ilyenek például a csökkenő globális inflációs nyomás, a kiszámíthatóbb kamatkörnyezet, amely a hitelezésnek is kedvez, és az elmúlt két évhez képest stabilabb energiaárak. A gazdasági környezet korrekciója, a beruházások növekvő szerepe és a finanszírozhatóság javulása együttesen segíthetik elő az új esztendő jobb tervezhetőségét a nagyvállalatok számára.

Hozzátette: a modernizáció és a digitalizáció ma valódi versenyelőnyt jelentenek, hiszen ugyanakkora energiaráfordítással hatékonyabb működést tesznek lehetővé. A nagyvállalatok az elmúlt időszakban inkább kivártak, 2026-ban azonban már több beruházás is megvalósulhat, aminek rövid távú pozitív hatásai hamar érzékelhetőek lesznek. A cégek látják, hogy aki most fejleszt, az évekre előnyt szerezhet a régiós versenytársakkal szemben.

– Összességében 2026 a visszarendeződés és egy új növekedési ciklus elindulásának éve lehet a nagyvállalatok számára – fogalmazott Bodor Tibor. – Aki most tudatosan tervez, az nem csak átvészeli a változásokat, hanem erősebb, stabilabb pozícióból vághat neki a következő éveknek.