Egyelőre az ár az úr!

A magyar piacon a diszkontok, különösen az Aldi és a Lidl növekvő disztribúciójával és erősödésével a kedvező árú és jó minőségű, 6-800 Ft-os árszegmensbe tartozó tengerentúli borok mind ismertebbé válnak, és növekvő forgalmukkal már középtávon tényleges konkurensei lesznek a hazai boroknak. Megfigyelhető, hogy a fogyasztók egy része egy árkategóriával lejjebb lépett, így megnőtt például a 400 Ft körüli árú, visszaváltható palackos borok forgalma.A hazai borforgalom mintegy 74 százalékát a fehérbor képviseli. A Chardonnay előző években tapasztalható nagy divatja érezhetően lanyhult. Láthatóan erősödnek a tengerentúli borok, itthon pedig az Etyeki borvidék egyre divatosabb és kedveltebb. Tokaj veszít népszerűségéből, Villány őrzi vezető helyét és népszerűségét, Sopron próbálja pozicionálni magát és követni, amit Villány elért. Már a közeljövőben várható az Irsai Olivér, illetve a siráz (syrah) népszerűségének növekedése, valamint a rosé további térnyerése.
A gazdasági válság miatt az alacsonyabb árszegmensek felé tolódik a kereslet. A külföldi, főleg a tengerentúli (Chile) borok forgalma növekedhet, bár volumenük még kevéssé jelentős, és várom az olcsóbb és közepes árszegmensű olasz és spanyol borok forgalmának erősödését is.
Ami az „új fogyasztói rétegeket” illeti, a fiatalok a sör helyett a long drinkek, könnyű, gyümölcsös borok, a fröccs irányába nyitnak, ám ez egy lassabb folyamat. Szerintem a fröccs reneszánsza folytatódik, előretörhetnek a könnyebb, frissebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borok, viszont a bioszegmens nem jelentős és nem is várom előretörését.
Az új kiszerelések igazi áttörését egyelőre nem tartom valószínűnek, pedig a bag-in-box többre lenne érdemes, főleg a HoReCában – költség-, minőség- és göngyölegkezelési okokból. Viszont a műanyag dugó szerepe mindinkább nő.
Mint kereskedő, úgy gondolom, a borászokkal folyamatos kapcsolatot kell tartanunk, szükséges és fontos a szoros együttműködés; nekik a fogyasztói igényekről, trendekről tőlünk is visszajelzést kell kapniuk.