Egy újabb átvilágítási kötelezettség a vállalatokon az erdők védelme érdekében: az EUDR

Miért fontos az erdők ilyen fokú védelme?

Vendégszerző:
Dr. Szalay Rita
ESG-igazgató
PwC Magyarország

Átlagosan 6 másodpercenként pusztul el egy hektár erdő a Földön1. Az erdők pusztulása beláthatatlan következményekkel jár, gyorsítja a klímaváltozást, nehezíti a klímaadaptációt, gyorsítja a biológiai sokféleség csökkenését, a természeti erőforrások kimerülését, továbbá sok esetben összefügg az őslakosok jogainak sérelmével, és növelheti a járványkockázatokat is. Az erdők pusztulása még azok számára is jól érzékelhető fenyegetettséget jelent, akik esetleg a klímaváltozás hatásaiban kevésbé hisznek.

Miért éppen az EU vezeti be ezt a szigorítást?

Az EU a világ egyik legnagyobb importőre az erdőirtással összefüggő árucikkeknek és termékeknek, amelyek felelősek a globális erdőirtás mintegy 10%-áért.

Az uniós fogyasztás az erdőirtás és az erdőpusztulás jelentős mozgatórugója globális szinten. A rendelet hatásvizsgálata2 úgy becsülte, hogy megfelelő szabályozási beavatkozás nélkül csak hat árucikk (szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, szója és fa) uniós fogyasztása és termelése 2030-ra évente megközelítőleg 248 000 hektár erdő kiirtását okozná.

Az EUDR az erdőirtással összefüggő árukból („releváns áruk” mint kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) készült termékek („releváns termékek”) kiterjedt listájára vonatkozik. Hogy képet adjunk a termékek sokféleségéről, ez a marhahústól és a bőrtől a bútorokig, deszkákig és más fa- vagy papírtermékekig (beleértve a könyveket és újságokat), valamint szójalisztre és -olajra, csokoládéra, kávéra, pálmaolajra és származékaira, illetve gumitermékek széles körére fog kiterjedni.

Vállalati felkészülés az EUDR-megfelelésre

Az új szabályozás értelmében a vállalatoknak, amelyek e hét releváns áruból származó, a rendeletben meghatározott termékeket forgalmazzák vagy exportálják, importálják, be kell vezetniük és működtetniük kell egy megfelelő kockázatkezelési rendszert, amely biztosítja, hogy a termékek erdőirtásmentesek, azaz olyan földterületről származnak, ahol nem történt erdőirtás vagy erdőpusztulás 2020. december 31-ét követően.

Az EU-s nagyvállalatokra több országban vonatkozik már olyan kötelezettség, amely az ellátási láncaik fenntarthatósági szempontú – emberi jogi és környezeti hatásokat figyelembe vevő – átvilágítását írja elő (többek között Magyarországon is a 2023. évi CVIII. tv., az ún. ESG törvény), és ez a kötelezettség uniós szinten is megjelenik majd 2027-től kezdődően az ún. CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) alapján. Az EUDR egy újabb szempontként vezeti be az erdőirtás kockázatának vizsgálatát.

A hatály kiterjed azokra a természetes vagy jogi személyekre, akik kereskedelmi tevékenységük során releváns terméket hoznak forgalomba, importálnak vagy exportálnak (bizonyos esetekben a saját célra történő felhasználás is ide sorolható). Ezeket a forgalmazókat a jogszabály magyarul „piaci szereplőknek” (angolul „oper­ator”-nak) hívja. Szintén kiterjed a kötelezettség a kereskedőkre (angolul „traders”). A rendelet a nagyvállalatokat és a kkv-kat egyaránt érinti, bár ez utóbbiakra vonatkozó kötelezettségek halasztással, 2025. június 30-tól lépnek hatályba (bizonyos könnyítésekkel).

Az EUDR által előírt kötelezettségek

A rendelet lényege, hogy az említett releváns termékek forgalomba hozatala, importja vagy exportja csak akkor történhet meg, ha mindhárom alábbi feltétel teljesül:

1. Nem járulnak hozzá erdőirtáshoz vagy az erdőpusztuláshoz.

2. A gyártó ország vonatkozó jogszabályai szerint állították elő őket (amely nem csak a környezetvédelmi előírások betartását foglalja magában, hanem a földhasználati jogokkal, erdőgazdálkodással, munkaügyi, adózási és/vagy emberi jogi jogszabályokkal kapcsolatosakat is).

3. Kellő gondosságra vonatkozó (átvilágítási) nyilatkozat vonatkozik rájuk.

Mind a piaci szereplőknek, mind a kereskedőknek – mielőtt piacra hoznának, forgalmaznának vagy exportálnának egy releváns terméket – az illetékes hatóságok, illetve a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a megfelelő átvilágítási nyilatkozatot egy európai nyilvántartáson keresztül (amelyet a Bizottságnak az év vége előtt létre kell hoznia). A nyilatkozat (vagy bármely feltétel) hiánya esetén a termékek forgalmazása, kivitele, behozatala nem lehetséges.

Az EUDR szerinti átvilágítási követelmények

A rendelet azt is szabályozza, hogy hogyan kell elvégezni a megfelelő nyilatkozattal záruló átvilágítást. Először is átfogó információkat, adatokat és dokumentumokat kell gyűjteni a beszállítókról és a termékekről, legfőképpen a gyártás (termesztés, tenyésztés) országáról és pontos színhelyéről, konkrétan behatárolt geolokációkkal. Egy új és kihívásokkal teli feladat elé állítja a vállalatokat az a követelmény, hogy az átvilágítás során meg kell győződniük arról, hogy a pontos származási lokáción 2020. december 31-ét követően nem történt erdőirtás, az adott színhely nem esik védett területre stb. Ezt több adatbázis összevetésével kell elvégezni, de számos nehézséget okoz pl. az, hogy az országokra vonatkozó adatok nem mindenhol elérhetők vagy teljes körűek, illetve az azok által behatárolt problémás területek nem feltétlenül felelnek meg az EUDR által használt erdő-, illetve erdőirtás-definícióknak.

Az összegyűjtött információk alapján a vállalatoknak majd kockázatértékelést kell végezniük meghatározott szempontrendszer szerint, és szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtaniuk. A kellő gondosság követelményei egyszerűsödnek, ha minden áru és termék alacsony kockázatú országokból származik, azonban az országok besorolására (alacsony, átlagos és magas kockázati szintre) még nem történt meg.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a rendelet előírja, hogy a társaságok évente nyilvánosan beszámoljanak átvilágítási rendszerükről, és legalább öt évig megőrizzék az átvilágítással kapcsolatos összes dokumentumot.

Hatósági ellenőrzések és szankciók

Az EUDR előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki illetékes hatóságokat, és részletesen szabályozza az ellenőrzések végrehajtásának kötelezettségét a rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében. A hatóságoknak előre meghatározott tervek és kiszabott kvóták szerint kell az ellenőrzéseket végrehajtani (de természetesen ad-hoc ellenőrzések is várhatók).

A rendelet szigorúan előírja az átvilágítási rendszerek és a piaci szereplők által összegyűjtött dokumentáció elemzését, valamint az áruk és termékek vizsgálatát. A nemzeti hatóságok jogosultak a meg nem felelés esetén felmerülő költségek behajtására, valamint az áruk és termékek lefoglalására, illetve azok behozatalának, kivitelének vagy forgalmazásának felfüggesztésére. Az EUDR korrekciós intézkedéseket is bevezet a meg nem felelés esetére, és szankciókat is előirányoz, amely adott esetben a vállalat EU-n belüli árbevételének 4%-át kitevő bírságot, valamint a termékek és a bevételek elkobzását is eredményezheti (egyéb lehetséges intézkedések és jogkövetkezmények mellett). Vizsgálatokat és ezek alapján megállapításokat nemcsak az éves rendszeres, hanem akár bejelentés alapján indult ad-hoc ellenőrzések is hozhatnak. Az EU Bizottság a honlapján nyilvános listát vezet majd a jogerősen megállapított jogsértésekről.

Rövid az idő a felkészülésre

A rendelet kötelező alkalmazásáig, azaz 2024. december 30-ig kevesebb mint fél év áll rendelkezésre, ezért a vállalatoknak el kell kezdeni a felkészülést, megvizsgálni érintettségüket, kitettségüket és ezzel kapcsolatos esetleges kockázataikat, felállítani az átvilágítási rendszerüket. Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó termékeket forgalmaznak, az átvilágítási folyamatot mielőbb meg kell tervezni és kiépíteni, mert mindez kapacitás- és időigényes feladat lehet a vállalatok nagy része számára.

E cikk elolvasása alatt megközelítőleg 50 hektár (kb. 70 focipálya méretű) erdő semmisült meg valahol a Földön. //