Egy örökéletű retro sztár: a Százszorszép bonbonos doboz

Az ikonikus doboz

Bonbonos doboz vagy műtárgy?

Online piactereken lehet rá licitálni a mai napig, sőt, egy nagy múltú porcelánmanufaktúrát is megihletett egy azonos formájú és mintázatú, Stühmer logóval ellátott bonbonier megalkotására.

„A Százszorszép sikerének, egyediségének egyik kulcsa pont abban rejlik, hogy több mint egy évszázada ugyanazt a minőséget képviseli. Ebben nagy szerepe van a doboznak is, amely valójában kézműves alkotás: az összeállítását nem lehet gépesíteni. Nyomtatott szürkelemez az alapanyaga, amit műnyomó papírral vonunk be, mindezt kézzel végezzük, amely komoly hozzáadott értéket jelent”

– mondja Szakál János, az Sz. Variáns ügyvezető-tulajdonosa.

A Százszorszép doboz története, evolúciója évszázadokon, generációkon ível át. Az egykori polgári kultúra kelléktárában is jellegzetes darabként tündökölt, hiszen ebben az időszakban az esztétikus csomagolás a mindennapok díszleteként funkcionált. Nemcsak az ajándék, de a gyógyszer, a kozmetikumok esetében is kulcsszerepet kapott a szép borítás, legnagyobb kultuszra mégis az édességiparban tett szert. A Stühmer a 19. század végére Magyarországot csokinagyhatalommá emelte. Ferenc József Koronás Magyar érdemkereszttel méltatta a csokoládégyáros, Stühmer Frigyes tevékenységét, emellett az uralkodó mindenki által imádott felesége, Sissi rajongását is elnyerték a csokoládékülönlegességek, melyeknek a külcsíne – különösen később, az 1920-as évektől – a magas minőség ígéretét váltotta valóra. Ekkor léptek elő ugyanis a Stühmer-csomagolások tervezőivé olyan jelentős iparművészek, mint Jeges Ernő, Szirmai Ili, Mallász Gitta és Lukáts Kató, a Stühmer Csokoládégyár pedig a magyar csomagolás élvonalába került. A Százszorszép míves hazai dobozkülönlegessége – ínycsiklandó tartalmával együtt – a Kádár korszakban, az államosítást követően is a piacon maradt. A technológiai kötöttségekből adódóan meg kellett tartani a doboz formáját – ugyanazon gyártósoron készült a későbbiekben is, de a százszorszép minta metaforikus jelentésétől néhány évtizedre el kellett búcsúzni. A virág Szűz Mária könnyeit szimbolizálta, így végül Gábor Pál 1952-es tervezésű „csemegekosár” logója került a dobozra.

Egy ikon újjáéledése

A legendás bonbonos doboz jelenkori előállítója, a nyolcszoros Hungaropack díjas Sz. Variáns „kezei közül” több millió Stühmer-csomagolás kerül ki a hazai és a nemzetközi piacra. A két családi vállalkozás, a Stühmer és az Sz. Variáns termékeny közös munkája 2007-ben indult.

„Teljes az együttműködés köztünk. Már első perctől közösen végezzük a termékfejlesztést, sőt, sokszor az Sz. Variáns ajánlására indul el egy új terméken való gondolkodás”

– mondja Csóll Péter, a Stühmer név újjáélesztője és jelenkori tulajdonosa. Ahogy a tradicionális márka többi terméke esetében, úgy a Százszorszép bonbon csomagolásának megújításában is felelősséget jelentett, hogy az alapértékek ne sérüljenek. A változás ez esetben egy régi érték visszaállítását jelentette: a márka 150 éves évfordulója alkalmából ugyanis a százszorszép motívum – több évtized elmúltával – visszakerült a dobozra a Stühmer grafikusa, Peternák Zoltán tervei nyomán.

Örök virágzás

A Százszorszép bonbon máig a legnépszerűbb Stühmer termékek egyike. A klasszikus mellett még háromféle kiszerelésben megtalálható ajándékboltok, szakboltok, repülőtéri shopok polcain, úgy tűnik, a hazai vásárlók és a turisták számára egyaránt vonzó az a nosztalgikus varázslat, amelyet a Százszorszép külcsínével és belső tartalmával képvisel.

A Százszorszép doboz gyártásáért felelős Sz. Variáns ügyvezető-tulajdonosát is több évtizedes emlékek fűzik a Stühmer ikonikus csomagolásához.

„A gyerekkorom egyik jellegzetes darabja a Százszorszép doboz. Hiába fogyott ki belőle a bonbon, ember nem volt, aki kidobta volna, sőt, jellemzően apró értékek tárolására használták – szinte műalkotásként tekintettek rá. Tipikusan olyan tárgy, amelynek lelke van, végigkíséri a múltunkat és a jelenünket. Jó érzéssel és büszkeséggel tölt el, hogy mi is részesei lehetünk a történetének”

– mondja Szakál János.