Egy asztalnál a piac és a politika – XXI. Európai Kereskedelem Napja

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

A rendezvény középpontjába az újon­nan létrehozott e-kereskedelmi szekció, a fogyasztás stabilizálódása és a szabályozási kiszámíthatóság került – az üzenet pedig egyértelmű: a magyar kereskedelem csak összefogással léphet szintet.

Európai Kereskedelem Napja: ünnep és üzenet

Huszonegyedik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Európai Kereskedelem Napját, amelyet 2004-ben Demján Sándor, a szervezet örökös elnöke hívott életre az EuroCommerce támogatásával. A budapesti Crowne Plaza Hotelben tartott eseményen idén is a hazai kereskedelem stratégiai jelentőségére, a szektorban dolgozók megbecsülésére és a szakmai összefogás fontosságára helyezték a hangsúlyt. A kereskedelem a magyar gazdaság egyik legnagyobb foglalkoztatója és a GDP kiemelt pillére, így stabil működése országos jelentőségű kérdés. A rendezvény fővédnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, szakmai védnöke pedig Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára volt.

A VOSZ a kezdetektől azt a célt követi, hogy a kereskedelemben dolgozó szakemberek munkáját elismerje, és erősítse a szektor gazdasági-társadalmi súlyát. Az esemény házigazdája és moderátora, Perlusz László főtitkár köszöntőjében kiemelte: a kereskedelem nemcsak gazdasági motor, hanem közösségteremtő erő is, amely nélkül a mindennapi élet működésképtelen lenne. Az Európai Kereskedelem Napja ennek az összetett szerepnek az ünnepe – egyszerre alkalom az értékelésre, a jövő irányainak kijelölésére és a szakma kiválóságainak méltatására.

Rivalizálva, de nem egymás ellen

A rendezvényt Eppel János, a VOSZ elnöke nyitotta meg, aki a szakma összefogásának és partnerségének fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, „rivalizálva, de nem egymás ellen kell dolgoznunk” – idézve Demján Sándor gondolatát, amely ma is iránytű a kereskedelem számára. A hazai kiskereskedelem az egyik legnagyobb munkaadó, több százezer embernek biztosít megélhetést, teljesítménye pedig a GDP és a fogyasztás alakulásán keresztül közvetlen hatással van a gazdaság stabilitására. Eppel János köszönetet mondott a szektor dolgozóinak, akik nap mint nap hozzájárulnak a folyamatos ellátáshoz és a fogyasztói bizalom fenntartásához, miközben egyre nehezebb piaci környezetben kell helytállniuk.

A VOSZ elnöke kiemelte, hogy a szövetség legfontosabb feladatai között szerepel a vállalkozások működését segítő szakmai és érdekképviseleti háttér biztosítása, a jogszabályi környezet alakításában való aktív részvétel, valamint a tisztességes verseny feltételeinek erősítése.

A szervezet Kereskedelmi Tagozatán belül új E-kereskedelmi Szekció jön létre Krisán László javaslatára, amely a digitalizációban élen járó vállalkozások bevonásával kíván közös platformot teremteni az online piac szabályozási és működési kérdéseiről. A cél a fenntartható online növekedés feltételeinek megteremtése és azoknak a versenyhátrányoknak a kezelése, amelyekkel a hazai szereplők a globális piactereken szembesülnek. Az új szekcióhoz a partnerek csatlakozását is várják, a kormány pedig – ahogy arra Gerlaki Bence államtitkár reagált – megvizsgálja az együttműködés lehetséges formáit. Az e-kereskedelem ma már nem kiegészítő terület, hanem a hazai kereskedelem egyik legfontosabb növekedési motorja, amely stratégiai együttműködést igényel a szereplők között.

Eppel János, a VOSZ elnöke

Stabil fogyasztás, új lendület

Pekó László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ágazatban dolgozók felelősségteljes munkája egyben szolgálat is, hogy a legkisebb településekre is naponta időben eljusson az áru. „A jó kereskedő nem csak különböző árucikkeket ad el, hanem egyben közösségeket tart össze, ami a kis lélekszámú falvakban különösen fontos. Ezért köszönet jár a kereskedelemben dolgozóknak. Jó lenne, ha nemcsak november 5-e lenne az ünnepük, hanem minden nap” – hangsúlyozta.

Pekó László, az MKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke

A kormány nevében felszólaló Gerlaki Bence államtitkár a gazdaságpolitika legfőbb céljaként a családok védelmét, a munkahelyek megőrzését és az infláció leszorítását nevezte meg. Mint mondta, a 2022-es 25,7%-os inflációs csúcsot követően 2025-re sikerült 4,3%-ra mérsékelni az árnövekedést, ami a vásárlóerő erősödését és a fogyasztás újraindulását eredményezte. A fogyasztás immár 21 hónapja folyamatosan nő: 2025 augusztusában a kiskereskedelmi forgalom 2,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát, miközben a foglalkoztatottság 75%-ra emelkedett, és a reálkeresetek 2024-ben 9,2%-kal bővültek. Az államtitkár kiemelte: a kormány adócsökkentő politikája 2026-ra 600 milliárd forinttal több jövedelmet hagy a háztartásoknál, amelyből 300–400 milliárd várhatóan a kereskedelemben csapódik le, újabb keresleti lendületet adva a szektornak.

Gerlaki Bence, az NGM államtitkára

A digitalizáció és az online piac növekedése ugyanakkor új kihívásokat is teremt. Magyarországon már 2000 milliárd forintot tesz ki az online kiskereskedelem, így minden 9-10 forint online kerül elköltésre. A digitális piacterek térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb a harmadik országból érkező, áfaregisztráció nélkül működő eladók jelenléte, akik jellemzően elkerülik az uniós megfelelési szabályokat, ezzel torzítva a versenyt. Gerlaki Bence hangsúlyozta: a hazai vállalkozások számára versenysemleges környezetre van szükség, amelyben ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden piaci szereplőre – függetlenül attól, hogy magyar, uniós vagy Unión kívüli eladóról van szó.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar állam ebben a helyzetben is a piaci szereplők partnere kíván lenni. A frissen létrehozott NKFH (Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság) első teljes működési évében több mint 20 ezer ellenőrzést végzett, külön figyelmet fordítva a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra és az online vásárlások biztonságára. A hatóság célja, hogy a fogyasztói bizalom erősítésével és az átlátható szabályozás kialakításával kiszámíthatóbb működési környezetet biztosítson a magyar vállalkozások számára.

Alakul a közös nevező?

A rendezvény szakmai programjának központi eleme a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet dr. Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke és az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója moderált. A panelben a hazai kereskedelem meghatározó szakmai szervezetei képviseltették magukat: Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi Tagozatának elnöke, dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–COOP Szövetség elnöke, Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára, dr. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára és Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke. A résztvevők közös álláspontja szerint a magyar kereskedelem versenyképességének alapja a kiszámítható szabályozási környezet és az ágazati összefogás.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – balról jobbra: dr. Kozák Ákos, dr. Kozák Tamás, Krisán László, dr. Zs. Szőke Zoltán, Neubauer Katalin és Prosits Attila – a magyar kereskedelem jövőjéről, a szabályozási környezet kiszámíthatóságáról és a szakmai összefogás lehetőségeiről vitáztak

Neubauer Katalin elsőként szólt a legfeszítőbb problémáról: az árrésstop fenntartásáról, amelyet a kormány 2026. február 28-ig hosszabbított meg. Véleménye szerint ez különösen a szupermarketeket helyezi kilátástalan helyzetbe. Mint fogalmazott, a szektor még mindig a COVID-időszak, a magas energiaárak, az infláció és az orosz–ukrán háború következményeit próbálja ledolgozni, az idei forgalom stagnál, a működési költségek pedig tovább nőttek. „Ha nem tudunk megfelelni az új és egyre változó vásárlói igényeknek, nem lesz növekedés” – hangsúlyozta, hozzátéve: fejlesztésekre nincs elég profit, a döntéshozóknak pedig nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a szakmai javaslatokra.

Dr. Zs. Szőke Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a saját gazdasági és szabályozási környezetben kell fejleszteni a magyar kereskedelmet, nem pedig nyugat-európai modelleket másolni. Bár 2025 végéig szolid növekedésre számítanak, a bázis rendkívül alacsony, ráadásul a költségek emelkedése és a csökkenő vásárlóerő különösen a kisebb településeken okoz súlyos problémát. Egyre több jelzés érkezik hozzájuk arról, hogy üzletek bezárása válhat szükségessé, ha nem történik szabályozási korrekció.

Prosits Attila a bevásárlóközpontok helyzetképét vázolta fel. A COVID-járvány óta mintegy 40%-kal visszaesett forgalmat kellene visszahozni a jelenlegi nehéz piaci környezetben. Elmondta: Magyarországon ma mindössze néhány új piaci belépőről tudnak, míg például Csehországban ugyanez a szám harminc. A tendencia európai szinten is stagnálást mutat, ami hatással van a magyar piacra is. Prosits szerint komoly szükség lenne egy magyar márkákat összefogó, tőkeerős holding létrehozására.

Dr. Kozák Tamás az OKSZ részéről kiemelte: a kereskedelmi szektor nyereségessége csökken, miközben a jogszabályi környezetben egyre gyakoribbak a szakmai egyeztetés nélkül bevezetett változtatások. Tapasztalataik szerint a vásárlók a bolti árakat az árrésstoptól függetlenül is magasnak érzékelik, és ez az inflációérzet még mindig jóval meghaladja a statisztikai mutatókat.

Krisán László szerint az elmúlt négy-öt nehéz év mély nyomot hagyott a fogyasztáson. A vásárlók jelenleg elsősorban a korábbi tartalékok pótlására törekednek, és a 2026-os választási év bizonytalanságai miatt is óvatosabbak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 8% körüli infláció már „betonfalnak” érződik, és a digitalizáció, valamint az e-kereskedelem védelme ma már nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb feladata. A VOSZ új E-kereskedelmi Szekció­ja éppen ezért a hazai vállalkozások védelmét és a szabályozási környezet fejlesztését tűzi ki célul.

A panelbeszélgetés végére egyetértés született abban, hogy a szakmai szervezetek közösen készítsenek egy új, országos kereskedelmi koncepciót, amelyet a kormány elé terjesztenek. A cél: olyan működési környezet megteremtése, amelyben a hazai vállalkozások nem csupán reagálni tudnak a gyorsan változó piaci feltételekre, hanem tovább is tudják építeni versenyképességüket.

Elismerések és díjazottak

Az Európai Kereskedelem Napjának egyik legfontosabb – és minden évben kiemelt érdeklődés övezte – eleme a díjátadó volt. Idén a program rendhagyó módon két szakaszban zajlott: a Klauzál Gábor Elismerő Oklevelek átadására még a kerekasztal-beszélgetés előtt került sor, míg a Magyar Kereskedelemért Nagydíjak ünnepélyes átadására a program későbbi részében.

A díjak célja minden évben az, hogy ráirányítsák a figyelmet azokra a szakemberekre és vállalkozásokra, akik munkájukkal, példamutatásukkal és stratégiai szerepvállalásukkal érdemben járulnak hozzá a magyar kereskedelem fejlődéséhez és működőképességéhez. A díjazottak között idén is megtalálhatók voltak a szektor meghatározó vállalkozásai és olyan szakemberek, akik hosszú távon formálják az ellátási lánc erősödését, a vállalkozói gondolkodást és a fogyasztói bizalom fenntartását.

A XXI. Európai Kereskedelem Napja díjazottjai – a Klauzál Gábor Elismerő Oklevél és a Magyar Kereskedelemért Nagydíj kitüntetettjei közös csoportképen

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél díjazottjai

• Balla László elnök, Szerencs Város Önkormányzata

• Faragó Demeter választókerületi elnök, ÁFEOSZ–COOP Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén VME

• Fekete Józsefné boltvezető, Coop Szeged Zrt.

• Galambos Andrea ügyfélszolgálati vezető, SPAR Magyarország Kft.

• Király Krisztina senior kommunikációs szakértő, Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.

• Dr. Kozma Péter intézményvezető főigazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg VMI

• Dr. Lafkó Katalin főosztályvezető, NGM

• Dr. Lomnici Zoltán elnök, Emberi Méltóság Tanácsa

• Ternai Péter kereskedelmi igazgató, Wolt Magyarország

• Tóth András boltvezető, CO-OP Star Zrt.

• Suri Istvánné boltvezető, Uni-Coop Zrt.

• Szántó Mónika partnertámogatási igazgató, Lénárd és Társa Bt.

Magyar Kereskedelemért Nagydíj díjazottjai

• Decathlon Magyarország

• Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

• Heinemann Testvérek Kft.

• MediaMarkt Magyarország Kft.

• Penny Market Kft.

• TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

A XXI. Európai Kereskedelem Napja üzenete egyértelmű: a magyar kereskedelem stabilizálódott, de a jövő kulcsa az együttműködésben, az innovációban és a digitalizációban rejlik. A kormány és a szakmai szervezetek célja közös – olyan kiszámítható és versenyképes környezet megteremtése, amelyben a hazai vállalkozások nemcsak alkalmazkodni tudnak a változó körülményekhez, hanem irányítani is képesek azokat. A partnerség szellemében megfogalmazott új koncepció a következő időszak egyik legfontosabb lépése lehet a kereskedelem fenntartható jövője felé.