Egri csillag: Új márkanév az egri borvidéken

Az Egri Bikavér az egyik legismertebb márkanév, s afféle hívószóként is működik: a testes, fűszeres vörös cuvée nevének hallatán majd mindenkiben felrémlik Gárdonyi, Dobó, a vár vagy épp a szépasszony-völgyi borospincék neve.

A megtépázott dicsőségű, de az elmúlt években újból erőre kapó, Grőber Jenő egri szőlősgazda által száz évvel ezelőtt életre hívott Egri Bikavér most új társat kapott. Fiatal borászok fejéből pattant ki az ötlet tavaly februárban Gál Tibor pincészetében: miért ne lehetne párja a híres nedűnek, hogy a borvidéken termő fehér fajtáknak is jusson kellő figyelem. Első lépésként az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa névpályázatot hirdetett, s 3149 javaslat közül választották ki a leendő fehér cuvée elnevezését: Egri Csillag.

Ezzel a márkanévvel csak olyan borokat láthatnak el a borászok, amely minimum négyféle borból áll, s legalább felerészben Kárpát-medencei szőlőfajtán – olaszrizlingen, hárslevelűn, leánykán, királyleánykán, zengőn vagy zeniten – alapul. Fontos előírás az is, hogy illatos fajtából– például chardonnay-ból vagy furmintból – legfeljebb 30 százaléknyit tartalmazhat a bor, s egyetlen szőlőfajta sem lehet öt százaléknál kisebb, vagy 50 százaléknál nagyobb arányban benne. Forgalomba hozatalát az Egri Borvidék Borbíráló Bizottságának szigorú érzékszervi vizsgálata előzi meg.

Az ötlet kipattanása, a név megszületése, és a feltételek meghatározása után, a tavalyi szüret óta több pincészetben lázas kísérletezés indult. Fajtákat kevertek, arányokat csökkentettek vagy épp növeltek, címkéket terveztek, hogy aztán idén kora tavasszal tíz egri előrukkoljon a maga Egri Csillagok borával, amely immár a nagyközönség számára is elérhető. A borászok április végén, a Kis-Dobó téri Egri Bikavér Borházban mutatták be egymásnak és az első érdeklődőknek „új gyermeküket.” Kenyeres Zoltán borkereskedő azt mondja, sokat vár az új fajtától, szerinte ugyanis az elmúlt években erősen átbillent az egri mérleg a divatos vörösborok irányába. – A nyolcvanas, kilencvenes évek elején nagyjából egyenlő volt a fehér- és a vörösborok arány a borvidéken, az utóbbi időben azonban már kétharmad-egyharmad lett ez a szám, a vörösek javára.

Sokan a trendhullámot meglovagolva elkezdték a cabernet franc-t és a sauvignont ontani, miközben például elfeledkeztek az abasári és a szóláti rizlingekről. Őrültség a francia borversenyeken magyar merlot-val indulni, ha van rizlingünk, amit ők kevéssé ismernek, épp ezért jobban értékelnek – mondja a borkereskedő, aki szerint az Egri Csillag nemcsak azért jó, mert új bor született általa, hanem azért is, mert a borászok összefogtak, elfogadták a szabályokat, s megértették, hogy ezzel számukra is új piacok teremhetnek.

Gál Tibor, a fehér cuvée ötletgazdája azt mondja: Egernek és térségének minden adottsága megvan ahhoz, hogy gyönyörű fehérborok szülessenek itt. – Mi vagyunk a világ legészakibb vörösbort termelő vidéke, s ez a térség épp a fehér- és vörösborok határán helyezkedik el. A talaj, a klíma, a dűlők és a borászatok épp e kettősség miatt is alkalmasak arra, hogy kiváló vörös- és kiváló fehérborokat alkossunk – teszi hozzá. Idén egyelőre tíz borász vagy borászat vállalkozott arra, hogy ilyet készítsen: volt, aki ezer-kétezer, de akadt, aki mindjárt tizenöt-húszezer palackkal rukkolt ki. Hagymási József egri borász szerint nyitottnak kell lenni az új kezdeményezésekre, mert aki kimarad ezekből, az óhatatlanul lemarad a többiek mögött.

Az egri borászok legendaíró pályázatot hirdettek a közelmúltban debütált Egri Csillaghoz. Az alkotók fantáziája szabadon szállhat, a megkötés csak annyi: egy hosszabb, pár oldalas és egy rövidebb, egyoldalas változatot várnak jeligével, zárt borítékban június 15-éig a 3301 Eger, Pf. 83 postacímre. Az eredményhirdetésre a Bikavér-ünnepen kerül sor: az első helyezett 200, a második 100, a harmadik 50 palack egri bort kap – írja a Népszabadság Online.