Eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az olimpia

London, a hosszútávon előnyt jelentő imázsnövekedés mellett jelentős idegenforgalmi és vendéglátóipari fellendülést remélt a nyári játékoktól. Bár az ország megítélésének jót tesz egy olimpia megrendezése, a gazdaságot egyelőre úgy tűnik, nem a játékok két hete fogja felvirágoztatni. Olimpiai gazdasági gyorsjelentés Horváth Istvántól, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatójától.

„Nagy várakozással tekintett az olimpia elé London üzleti világa. Nagy Britannia jelentős, egyes jelenlegi becslések szerint akár 17 milliárd dolláros olimpiai költségvetése messze felülmúlja Athén 10 milliárdos befektetését, bár még mindig elmarad a kínaiak 20 milliárdos büdzséje mögött, ami alapján a 2008-as pekingi esemény volt minden idők legdrágább olimpiája. A britek hosszú távú célja az ország hírnevének növelése, a háromszoros rendezéssel járó presztízs megszerzése volt, de bíztak benne, hogy a befektetés már az olimpia ideje alatt is elkezd megtérülni az idegenforgalmi- és szállodaiparban. Az első hét adatai alapján azonban úgy látszik, reményeik rövidtávon nem igazolódnak be” – mondta Horváth István.

A szálláshelyek többsége megemelt tarifával szerette volna értékesíteni szabad férőhelyeit, ám május után egyre csökkent a foglalások száma, így számos szálloda még a 2011-es szint alá is vitte az árakat, csak hogy betöltse az üres szobákat. A Finantial Times értesülései szerint összességében 25%-kal kerülnek kevesebbe a szálláshelyek, mint tavasszal, de ezzel sem sikerült sokkal megnövelni a hotelek telítettségét, ami még így is 20%-kal alacsonyabb, mint 2011 ezen időszakában.

Bár a londoni olimpia több embert vonzott, mint az előző nyári játékok helyszínei, a 100.000 látogató még mindig visszaesésnek számít az átlagos londoni 300.000 turistához képest. „A látogatók számának visszaesése valószínűleg annak köszönhető, hogy a hagyományos turisták nem az olimpia idején mennek idén Londonba, mert félnek a zsúfoltságtól, így inkább más időpontokat választanak a város nevezetességeinek megtekintéséhez” – taglalta Horváth István.

Ezt támasztja alá az is, hogy az olimpiai falun kívül a helyiek szerint kihalt a város, a főbb turisztikai látványosságok látogatottsága pedig a Finantial Times adatai alapján 30-35 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly nyáron. A kulturális intézmények, mint a múzeumok és színházak is 30 százalékos visszaesés tapasztaltak. Néhány nevezetesség, mint például a Tower Bridge vagy a Természettudományi Múzeum hosszú nyitvatartást és minimális sorban állást ígér az érdeklődőknek. A Londonban tartózkodókat sokkal inkább érdekli most a sport, mint a kultúra.

„A belváros és a hagyományos turisztikai helyszínek egyelőre nem tapasztalják az olimpiától elvárt gazdasági fellendülést, de a helyzet augusztus 12-ig még változhat – hangsúlyozta Horváth István. „Fontos azonban megjegyezni, hogy az olimpiai helyszínek környékén rengeteg ember van, és a résztvevők jelentős összeget költenek az itt található üzletekben, vendéglátóipari egységekben. Emellett pedig a britek tekintélyes bevételhez juthatnak a reklámokból, hiszen a tévéközvetítések, a versenyek, valamint a nyitó- és záróceremónia komoly lehetőségeket rejtenek magukban e téren.”

„Az olimpiai gazdaságossága és megtérülése körüli elméletek, találgatások már hónapok óta izgalomban tartják a gazdasági szektort. A mostani, első adatok nem túl bíztatóak, de továbbra is fontosnak tartom kiemelni, hogy ez még nem jelent semmit. A rövid távú hatásokról néhány hét múlva be fogunk tudni számolni, de mint már hangsúlyoztam, egy olimpia rendezése esetén a szervező ország elsősorban hosszú távon gondolkodik, így leginkább 4-8 év múlva tudjuk majd kiértékelni, mit, hogyan csinált London” – zárta elemzését Horváth István.