Magazin: Gazdasági évnyitó konferencia – Senki kedvéért nem lassítunk?

A diskurzus meghívott előadói közül elsőként Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára osztotta meg a hallgatósággal a kormányzat iparfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit, mert az az álláspontjuk, hogy a magyar gazdaság fejlődését jelentős mértékben az ipar határozza meg.

– Egy stabil, biztos fejlődési pályán állunk, hiszen a GDP az év végére várhatóan 4 százalék körül fog alakulni, az államháztartási hiány a legutolsó adatok szerint 2 százalék, tehát a célkitűzés alatt van. Minden makromutatónk megfelelő, ami megmutatkozik a nemzetközi megítélésben is, a felminősítésekben, a pénzpiacok hozzáállásában az ország finanszírozásához. Ha egy pillantást vetünk az ipar számaira, akkor azt látjuk, hogy kiemelkedően jól teljesített az építőipar (majdnem 30 százalékkal növekedett a termelése), jól alakultak a működőtőke-befektetések, valamint a külkereskedelmi mérleg is – fogalmazott a szaktárca államtitkára.

Lepsényi István vélekedése szerint egy érdekes évre számíthatunk, hiszen több olyan folyamat indult el az elmúlt esztendőben – mint például a Brexit, az amerikai kormányzat politikája, a kínai növekedés mértékének alakulása vagy az elhúzódó kormányalakítás Németországban –, ami sok kérdést vet fel. Úgy látja, hogy a konvergenciaprogramban meghatározott fő számokat képesek leszünk teljesíteni, 4,3 százalékos GDP-növekedést terveztek az idei esztendőre. Kiemelte, hogy a beruházások immár második éve folyamatosan növekednek, ami szintén igaz a jövedelmekre is – ennek mértéke tavaly átlagosan 12,8 százalék volt –, és ezen a területen 2018-ban is érezhető növekedést várnak.

– A hiánycél 1 százalék közelében lesz, az inflációt 2,7 százalékra tervezzük, tehát alapvetően egy stabil, növekedő fejlődést képzelünk el az idei évben – vázolta fel a kormányzat várakozásait az NGM államtitkára, aki hozzátette: – Úgy gondoljuk, hogy a beruházások alapvető tényezői az idén is megmaradnak, és azok az intézkedések, amelyeket tettünk, elősegítik, hogy változatlanul magas szinten folytatódjanak.

A szakpolitikus arra is emlékeztetett, hogy a kormányzat egyik alapvető intézkedéscsomagja a beruházások és a gazdaság növekedése érdekében a hatéves bér- és adómegállapodás, amelynek nagyon fontos eleme – az EU-ban a legalacsonyabbnak számító – kilenc százalékra csökkentett társasági adó. Véleménye szerint ez olyan eszköz, amely vonzza Magyarországra a tőkét, a hazai vállatoknak pedig lehetőséget teremt arra, hogy a magasabb szabad forrásaikat a termelés bővítésére és megújítására fordítsák, amire feltétlenül szükség van, és ezt a számok is igazolják.

A növekedés motorja Kelet-Közép-Európa

– Sok tekintetben Európa biztonsági kihívásokkal néz szembe, és itt nemcsak a kontinensre nehezedő migrációs válságra gondolok, hanem arra, hogy az Európai Közösség egyben maradása és szétesése egy élén forgó pénzérme. Ha az Európai Unió nem veszi komolyan azt a feladatot, hogy a britek kilépését követően meg kell reformálni a szervezetet annak érdekében, hogy valóban meghatározói lehessünk a világgazdasági folyamatoknak, akkor a brit válságtünetet követve, ugyanilyen tüneteket produkálva szét fog esni – figyelmeztette a konferencia hallgatóságát Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes.

_{Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes elmondta: mi abban reménykedünk, hogy 
az Európai Uniót nemzetállami alapon meg lehet erősíteni, és ez a térség lehet a régió és a világgazdaság egyik meghatározó szereplője}

A politikus rámutatott, mi abban vagyunk érdekeltek és abban reménykedünk, hogy az Európai Uniót nemzetállami alapon meg lehet erősíteni, és ez a térség lehet a régió és a világgazdaság egyik meghatározó szereplője, azonban ez több tényezőtől függ. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy többek között ezért hangzott el a közelmúltban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából az a sokakat meglepő kijelentés, miszerint a magyar kormány hajlandó magasabb mértékben hozzájárulni az EU közös költségvetéséhez abban az esetben, ha az Európai Közösség végre elhatározza, hogy a megerősödés útjára kíván lépni.

– Mit kell ennek érdekében tenni? A britek 2019-es várható távozása után meg kell találni annak a módját, hogy a Balkán-félsziget miként tud integrálódni a szervezethez. Azt a felismerést szerintem már Nyugat-Európában sem vitatják, hogy nyugati gazdasági növekedés motorja Kelet-Közép-Európában van. Ha ez utóbbiban nem bővül a gazdaság, akkor az előbb említett térség növekedése is befullad – figyelmeztetett a politikus, aki emlékeztetett arra, 2015-ben és 2016-ban az volt a kérdés az Európai Unión belül, hogy lesz-e egyáltalán közös fejlesztési politika 2020 után, vagy sem. Az Európai Bizottság nem volt képes ezt a kelet-közép-európai igényt és a nyugat-európai ellenjavaslatot közös nevezőre hozni.

– Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e vagy sem, hanem az, hogy az Európai Unió milyen formában fogja majd ezt finanszírozni. Erre vonatkozóan tettünk le egy nagyon világos javaslatot Brüsszel asztalára, ami arról szól, hogy egy erősebb Európában vagyunk érdekeltek, valamint, hogy az európai közösség figyelembe veszi azt, hogy húsz évvel a kelet-közép-európai rendszerváltásokat követően még mindig égbekiáltó különbség van bizonyos mutatók tekintetében Nyugat és Kelet között. Ez utóbbi rendelkezik még olyan alacsony bázisértékű fejlesztendő területtel, ami a válságból való kilábalást megteremtheti. Ha Kelet-Közép-Európában beruházások történnek, ahhoz nyugat-európai szolgáltatások érkeznek, onnan vásárolnak gépeket, tehát a nyugati életszínvonal fenntartásának bázisa Keleten van – hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.

Az állam túl sokat dönt el

– Folyamatosan azzal vádolnak bennünket, hogy a mi mikro- és kisvállalkozásaink életképtelenek, versenyképtelenek és egyáltalán, miért léteznek? Ezt a Taigetosz-elvet, hogy aki nem képes saját maga mindig mindenben megfelelni, azt dobjuk le a szikláról, azzal nagyon nem értek egyet – fogalmazott Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a témája fejlesztési források és irányok, a munkaerőhiány, az export és a szabályozási kérdések voltak. Az iparkamara elnöke visszautasította azt a vádat, hogy az európai uniós forrásokat a kisvállalkozói szektor nem hatékonyan használta fel.

_{A konferencián a fejlesztési forrásoktól a szabályozáson és az exportlehetőségeken keresztül 
a foglalkoztatottságig a gazdaság minden aspektusa szóba került}

– Ha azt elértük, hogy 2008 és 2012 között gyakorlatilag egy sor vállalkozás túlélte a válságot, fenntartotta a munkaerőt, akkor minden egyes fillérje ennek a pénznek hasznosult. Az igaz, hogy egy kis- és mikrovállalkozás nem tud ugyanolyan hatékonysággal dolgozni, mint egy Mercedes-gyár, ez így van, de nem is kell, nem az a dolga. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a foglalkoztatásból mintegy hetvenöt százalék a részesedése ennek a szektornak – hangzott el a BKIK elnökétől, aki az egyre súlyosabb munkaerőhiányra utalva azt is kijelentette, hogy ők már régen figyelmeztettek, ebből komoly baj lesz.

Ugyanezen a beszélgetésen a versenyképesség fontosságára hívta fel a figyelmet Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A szakember elmondta, hogy ebben a tekintetben Magyarország nagyon rosszul áll. Jelenleg a hatvanadikak vagyunk a versenyképességi listán, míg húsz évvel ezelőtt a harmincadik helyen álltunk.

– Miért rontottunk és mit kellene csinálni? Angela Merkel kancellár asszony tanácsadó-testülete szó szerint azt mondta, hogy amikor jó világ van, akkor kell nagy dolgokba bele vágni, akkor kell változtatni. Ennek a tanácsadó-testületnek ugyanez volt az ajánlása az EU számára is – mondta előadásában Vértes András.

Véleménye szerint Magyarországon a versenyképesség két részből áll, a versenyből, valamint a képességből, és ezt a kettőt kellene erősíteni. Az előbbit azért, mert hazánkban az állam túl sok mindenbe avatkozik bele. A szakember úgy látja, hogy valóban segítenie kellene nagyon sok esetben, de elsősorban inkább a közepes méretű vállalkozásoknak. Ők azok, akik fel tudják használni a segítséget, az információt, és aztán képesek önállóan tovább menni a saját útjukon. Azonban rendkívül károsnak véli azt a jelenséget, miszerint az állam dönti el a győzteseket és a veszteseket a piacon, ami nem az ő dolga lenne, ezért mindenképpen hátrébb kellene lépnie. A másik nagyon fontos tényező versenyképességi szempontból a képesség: oktatás, egészségügy, stabil, független intézmények, stabil jogi környezet. A GKI vezetője szerint ez ma mind nincs hazánkban.

Támogató nemzetközi környezet

– 2017-ben tovább emelkedett – immár a harmadik éve folyamatosan – a BUX-index, a 23 százalékos növekedés világszinten is jó teljesítménynek minősül. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy van egy jó makrogazdasági környezet Magyarországon – foglalta össze a tőzsde helyzetét Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnök-vezérigazgatója. Emlékeztetett, hogy 2016 év végére sikerült eljutnunk odáig, hogy mind a három nagy nemzetközi hitelminősítő intézet visszasorolta hazánkat a befektetésre ajánlott kategóriába, amivel komoly lemaradásban voltak, hiszen a befektetők ezt már sokkal korábban megtették. Hozzátette, hogy a tőzsdén jegyzett hazai vállalatok is kiválóan teljesítettek a tavalyi évben, de nem lehet eltekinteni a nemzetközi környezettől sem, ami szintén nagyon támogató volt.

– Mit várhatunk 2018-ban? Három év folyamatos emelkedés után mindig felmerül a kérdés, hogy ez vajon meddig tarthat? Erre nagyon nehéz választ adni – jegyezte meg a BÉT elnök-vezérigazgatója, aki célként határozta meg a sokkal pezsgőbb tőzsdepiacot Magyarországon, ami azért lenne fontos, hogy a vállalatok ne csak a banki finanszírozástól függjenek.

Az éves banki kerekasztal során értékelt dr. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója is, aki úgy látja, hogy a külső gazdasági helyzet kedvező, és egy erősödő gazdaságban a pénzintézeteknek is könnyebb, viszont a kamatkörnyezetről ugyanez már kevésbé mondható el.

–A bankszektornak most jó évei vannak, ez a hét bő esztendő, ilyenkor kell tőkét erősíteni, ilyenkor kell a bankokon belüli rendszereket megerősíteni és felkészíteni a későbbi válságosabb időszakokra. Valójában egy pénzintézetet csak öt-tíz éves távlatból lehet igazán jól értékelni, a rövid távú minősítésnél fontosabb szempont, hogy mennyire egészséges annak struktúrája, és ilyen szempontból a magyar bankok jó helyzetben vannak – állapította meg az MKB Bank első embere.

Akadály az információ és a kapcsolatok hiánya

Arra a felvetésre, hogy mennyire van szükségük segítségre az éles nemzetközi versenyben a cégeknek, a következő pódiumbeszélgetés keretében Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója válaszolt. Ő úgy látja, hogy erről a témáról nem lehet eleget beszélni, mindig találnak cégeket, amelyeket érdemes ilyen jellegű információval ellátni. Fontos, hogy a hazai vállalkozások lássák, a saját termékeik, technológiáik mely piacokon lehetnek versenyképesek.

_{Minden olyan szektor, ahol a magyar vállalkozások saját terméket hoznak létre, 
versenyképes lehet valahol világon, hangzott el a külpiaci lehetőségekkel foglalkozó pódiumbeszélgetésen}

– Minden olyan szektor, ahol a magyar vállalkozások saját terméket hoznak létre, versenyképes lehet valahol világon. Ezért nagyon fontos az, hogy valamennyi térséget le tudjunk fedni a hálózatunkon keresztül – fogalmazott Oláh Zsanett, aki bemutatta az általuk kidolgozott minősítési rendszert. Ennek lényege, hogy feltérképezik azon cégek kompetenciáit, akik felkeresik őket, és közösen határozzák meg azoknak a piacoknak a körét, amelyek szóba jöhetnek.

– Ezt követően ezeket az információkat megküldjük a kereskedőházi partnereinknek, tehát így lényegében elvégezzük a vállalkozások helyett azt a tevékenységet, ahol a versenytársakat és a versenyképességet tárjuk fel. Ekkorra kialakul a cég számára egy személyre szabott exportlehetőségi akcióterv, amelynek köszönhetően már tudja a saját erőforrásait – legyen szó pénzről, munkaerőforrásról – azokra az országokra koncentrálni, ahol versenyképes.

Oláh Zsanett rámutatott: a cégek elsősorban nem a tőkehiányt szokták fő akadályként megjelölni, hanem az információ és a kapcsolatok hiányát.

Digitális eszközök a hagyományos kereskedelemben

A konferencia utolsó pódiumbeszélgetése A multik élete Magyarországon, fogyasztási kilátások az e-kereskedelem térhódításának tükréből címet kapta. Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatójának véleménye szerint ez egy olyan szegmens, amellyel mindenképpen foglalkozni kell.

– Nyilván az ilyen adatvédelemre kényes időszakokban ez mindig egy „hot topic”, mert nehéz meghatározni, hogy hol van az a szükséges és elégséges adatmennyiség, amellyel a vásárlóknak olyan digitális kuponokat tudunk eljuttatni, amire tényleg szükségük van. A perszonalizáció itt nagyon fontos még akkor is, hogyha mi jellemzően nem online kereskedők vagyunk, hanem hagyományos, fizikai üzletekben kereskedünk – fogalmazott az ügyvezető igazgató, aki mindemellett fontos témának tartja a digitalizációt, mert náluk is megjelentek a különböző digitális eszközök és megoldások, elég csak az önkiszolgáló kasszára gondolni.

A digitalizáció hatásaként jelentkező gyors munkakörváltozásokat Heiszler Gabriella is komoly kihívásnak látja, hiszen ők egyébként is egy nagyon „emberintenzív” iparág.

– Üzleteinkben és logisztikai központjainkban 13 ezer ember áll nap mint nap munkába, de még nem találtuk meg azt a robotot vagy azt az önvezető teherautót, amely az ember helyett ezt a sok esetben nehéz fizikai munkát elvégezné. A problémát leginkább ott látom, hogy ma már egészen mást vár el egy Z-generációs munkavállaló, mint mondjuk egy ötvenéves pénztáros. Ő még megérti, hogy a kasszába nem viheti be a mobiltelefonját, de adott esetben egy húszéves fiatal felnőtt már nem – mutatott rá a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.

Ladó Balázs