E-füstbe menő terv

A trafiktörvény ismét egy újabb szigorítás,
amihez a dohánygyártóknak, -forgalmazóknak és fogyasztóknak alkalmazkodniuk kell, de úgy tűnik, nem ez az egyetlen kihívás, ami mostanában éri a piacot. Az NRC 1200 fős, 18–75 éves internetezőkre reprezentatív kutatásából kiderül, hogyan vélekednek az új törvényi változásokról az internetezők.

A dohányzás visszaszorítása érdekében több eszközt bevet a kormányzat a felvilágosító kampányoktól kezdve a szigorodó szabályozásig. Mert bár igaz, hogy nagyon komoly bevételt jelent a költségvetésnek a dohánytermékek jövedéki adója és áfája (2010-ben mintegy 360 milliárd forintot), de ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott vannak azok a kiadások, amelyeket a dohányzás miatti egészségkárosodás kezelésére fordítanak.

A szeptemberben elfogadott, közismert nevén csak trafiktörvénynek nevezett intézkedés következtében állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől. A jogszabály szerint jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni.

Erős szkepticizmus

A megkérdezett internetezők 38 százaléka mondta, hogy legalább alkalmanként dohányzik, további 20 százalék már leszokott a dohányzásról, így a trafiktörvény több mint egyharmadukat érinti közelről, ám nem csak ők hallottak róla. Az internetezők 81 százaléka ismerte az intézkedést, elsősorban a televízióból értesült róla, míg másodsorban az internetet említették legtöbben. A többség helyesen meg tudta fogalmazni, hogy nagyságrendileg miről szól a törvény, többen kiemelték, hogy a kormány célja ezzel a dohányzás és a feketekereskedelem visszaszorítása lehet.

Az internetezők 58 százaléka ugyanakkor nem ért egyet az intézkedéssel, a dohányosok körében pedig ez az arány 82 százalék. A negatív vélemény mögött az állhat, hogy a válaszadók 76 százaléka szerint nem fog változni a cigaretta fogyasztása, vagyis azt gondolják, hogy a dohányzás visszaszorításában nem lesz hatékony ez a törvény. A törvény másik céljával kapcsolatban sem túl optimisták a megkérdezettek:
66 százalékuk szerint az intézkedés inkább növelni fogja a feketekereskedelmet.

Felvetődik a kérdés, hogy mennyire lesznek ezek a boltok életképesek piaci alapon, ha dohányterméken kívül semmi mást nem árulhatnak, illetve, hogy szűnnek-e meg munkahelyek azáltal, hogy csökken az eladóhelyek száma.
Az internetezők borúlátók, 82 százalékuk úgy véli, hogy szűnnek meg munkahelyek jövőre, az intézkedés hatására.

Jöhet az elektromos cigi?

A dohánypiacot érintő másik kihívás a szigorodó kereskedelmi feltételeken túl az árak folyamatos emelkedésével szembesülő fogyasztó.
A dohányzó internetezők átlagosan 726 forintot költenek egy doboz cigarettára. Ha a dohányos válaszadók által jelenleg szívott füstszűrős cigaretta ára elérné az 1000 forintos határt,
akkor 28 százalék abbahagyná a dohányzást,
22 százalék maradna a mostani márkájánál, de kevesebbet szívna, míg 19 százalék olcsóbb márkára váltana, és mindössze 12 százalék választana más terméket. Ám ha figyelembe vesszük azt, hogy a füstszűrős cigarettát 42 százalékuk nem tudná helyettesíteni semmivel,
akkor azért valószínűsíthető, hogy kevesebben tennék le a cigarettát, mint ahogy most állítják. Aki váltana, az legnagyobb valószínűséggel elektromos cigarettára váltana, ezt a terméket 19 százalék említette.

Tekintetbe véve, hogy az elektromos cigaretta jogi szabályozása egyelőre még kissé bizonytalan, úgy tűnik, hogy akár a jogi hézagokat kihasználva a forgalmazók komoly kihívást is jelenthetnek az elkövetkező időszakban a dohányiparnak. A dohányzás egészségesebb alternatívájának beállított elektromos cigaretta ismertsége 97 százalékos az internetezők körében, és legtöbben ismerősöktől, barátoktól hallottak róla először, második forrásnak pedig az internetet jelölték meg. A terméket
valaha vásárlók aránya jelenleg 12 százalékos az internetezők körében, és érdekes módon nem mutat korban kiugrást semmilyen irányba.
A beszerzés forrásának 35 százalék az internetet jelölte meg, és szintén ugyanilyen mértékű volt azok aránya, akik boltban vásárolták.

Így, miközben a dohánytermékek kereskedelme szűkül, a termékek ára folyamatosan emelkedik, és míg negatív kommunikációs környezetben kell értékesíteni a dohánygyáraknak
a termékeiket, addig a termékbesorolás nélküli, kommunikációs korlátozások alá nem eső, akár az interneten házhoz rendelhető, elektromos cigaretta a dohányzás környezetkímélőbb alternatívájaként jelenik meg, és úgy tűnik, hogy még a vendéglátósok sem tiltják ki azokat, akik bekapcsolják e-cigijüket.