Durva áremelkedés jöhet: akár 1000 forinttal is drágulhat egy doboz cigaretta

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 07. 25. 10:28

Komoly drágulás fenyegeti a dohányosokat Magyarországon: az Európai Bizottság új jövedékiadó-reformja miatt akár 1000 forinttal is emelkedhet egy doboz cigaretta ára. A brüsszeli tervezet célja, hogy egységesítse a dohánytermékek megadóztatását az unióban, ám ez különösen érzékenyen érintené a magyar piacot, ahol a jelenlegi adószint nem éri el az EU által meghatározott minimumot – írja a Pénzcentrum.

Európai minimum – magyar maximum?

A Bizottság terve szerint a cigaretták esetében a jövedéki adót 1000 szálanként 90 euróról 215 euróra emelnék, ami 139 százalékos növekedést jelent. A változás nemcsak a hagyományos dohánytermékeket érintené: a hevített dohányokra 1000 szálanként 108 eurós, illetve kilogrammonként 155 eurós minimumadót vezetnének be, míg a nikotinpárnákra 143 euró/kg lenne az irányadó szint.

A legnagyobb arányú emelés a szivarokat és szivarkákat sújtaná: ezek adója 1000 szálanként 12 euróról 143 euróra nőne – ez 1090 százalékos emelést jelent.

Nincs haladék, azonnal jönne a változás

A tervezet jelen állás szerint nem tartalmaz átmeneti időszakot, vagyis hatálybalépés esetén az új adómértékeket azonnal alkalmazni kellene. Magyarországon különösen nagy hatása lenne az intézkedésnek: az eddigi szabályozás alapján valószínű, hogy a hazai árarányos feltétel nem teljesülne, így az EU által megszabott fix, 274 eurós minimumadót kellene alkalmazni – vásárlóerő-paritással korrigálva.

A szakmai becslések szerint ez dobozonként (20 szál) legalább 1000 forintos áremelkedést jelentene, ami a jelenlegi árakhoz képest akár 50 százalékos növekedést is eredményezhet.

Brüsszel vs. nemzeti szuverenitás?

Az iparági szereplők nemcsak a várható gazdasági hatások – például a feketepiac erősödése – miatt aggódnak, hanem a nemzeti adópolitika sérülésétől is tartanak. Több tagállam, köztük Magyarország is hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy a tagországok maguk dönthessenek a saját adórendszerükről. A kritikusok szerint az egységesítés figyelmen kívül hagyja a gazdasági és társadalmi különbségeket, és kérdéseket vet fel a tagállami költségvetések önállóságával kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkeink