Duopólium súlycsökkenésre – Az Eli Lilly megelőzte dán riválisát a fogyasztószerpiacon
A gyógyszeriparban általában annak kedvez a piac, aki elsőként lép egy új szegmensbe. Az elhízás elleni gyógyszerek rendkívül gyorsan növekvő globális piacán azonban most az látszik: az is nyerhet, aki másodikként érkezik – ha terméke hatékonyabb és jobban pozícionált. Az amerikai Eli Lilly látványos térnyerése ezt példázza, miközben a szegmens korábbi uralkodója, a dán Novo Nordisk jelentősen csökkentette növekedési várakozásait 2025-re – írja a Telex.
A GLP-1-agonista készítmények jelentik a súlycsökkentő gyógyszerpiac jövőjét, a duopólium pedig – bármennyire is monopol jellegű – az innováció és verseny dinamizmusát hozta magával. Az Eli Lilly egyértelműen másodikból lett első, és ha fenntartja ár- és ellátási előnyét, hamarosan iparágelső lehet. A Novo Nordisk számára a válaszút: vagy tud újra technológiai áttörést hozni, vagy veszíthet az évek alatt felépített dominanciájából.
A klinikai fordulópont
A két cég súlycsökkentő gyógyszerét összehasonlító friss, 72 hetes klinikai vizsgálat szerint az Eli Lilly tirzepatid hatóanyagú készítménye átlagosan 20%-os testsúlycsökkenést eredményezett, míg a Novo Nordisk szemaglutid alapú szere csak 14%-osat. Ez a különbség – bár mindkét készítmény sikeres – látványosan átrendezte a piaci erőviszonyokat.
A GLP-1-agonista típusú készítmények az anyagcserét befolyásoló hormonrendszeren keresztül hatnak, teltségérzetet okoznak, lassítják a gyomorürülést és csökkentik az étvágyat. Bár a Novo Nordisk volt az első, aki ezt a hormonutánzó hatóanyagot fogyasztószerként engedélyeztette, a hatékonyság most az Eli Lilly felé billenti a mérleget.
Lendületváltás a számokban
A Novo Nordisk elhízás elleni készítménye 8,2 milliárd dollár bevételt termelt 2024-ben, míg a két év késéssel engedélyezett Eli Lilly-féle szer már 4,9 milliárdot hozott az első teljes évében. Elemzői előrejelzések szerint az amerikai gyógyszergyártó már 2027-re megelőzheti dán riválisát az értékesítésekben.
Mindez a befektetői várakozásokban is tükröződik: míg a Novo Nordisk részvényei 2024 eleje óta 30%-ot estek, az Eli Lilly árfolyama ugyanennyit erősödött. A gyógyszerekre kiadott amerikai receptek arányai is változtak: 2025 első negyedévében már az újonnan kiállított receptek 75%-a az Eli Lilly készítményére szólt.
Nemcsak hatékonyabb – olcsóbb és elérhetőbb is
A piaci előny nem kizárólag a hatóanyagon múlt. Az amerikai cég gyorsabban reagált az ellátási problémákra, és már 2023 októberében orvosolta a készlethiányokat – míg a Novo Nordisk terméke egészen 2024 februárjáig a hiánycikkek listáján szerepelt. Ráadásul az Eli Lilly leszerződött az online gyógyszerértékesítésre szakosodott Hims & Hers platformmal, és saját e-kereskedelmi csatornát is nyitott az alacsonyabb dózisú termékekre.
Az árversenyben is előnyt szerzett: az Eli Lilly készítménye 1000 dollárba, míg a dán konkurens terméke 1350 dollárba kerül havonta az amerikai piacon, ha támogatás nélkül vásárolják.
Dán visszavágás? – Vegyes fogadtatás
A Novo Nordisk válaszul új kombinált készítményt fejleszt (cagrilintid + szemaglutid), ám az első klinikai vizsgálatok csak azonos hatékonyságot mutattak a riválissal szemben. Ez csalódást keltett: a bejelentés napján a cég részvényei több mint 20%-ot estek.
Akadályok a világsiker útján: kapacitás és politika
A piacért folytatott versenyt mindkét vállalat számára gyártási kapacitáshiány és politikai nyomás nehezíti. Donald Trump májusban kijelentette: mindkét cégtől elvárja, hogy csökkentsék gyógyszereik árát, különben exportkorlátozásokkal és vámokkal nézhetnek szembe. A nyomás azért is súlyos, mert egyikük sem az Egyesült Államokban gyárt, így egy vámháború a legnagyobb piacukat veszélyeztetné.
Kapcsolódó cikkeink
Richter-vezérigazgató: az éves tervekkel összhangban alakul a teljesítmény
A Richter Gedeon Nyrt.-nél az éves tervekkel összhangban alakult az…
Tovább olvasom >Gyenge amerikai kereslet és versenyhátrány gyengíti a Novo Nordisk pozícióját
Másodszor is lefelé módosította 2025-ös eredményvárakozásait a Novo Nordisk –…
Tovább olvasom >Jelentős gyógyszeripari beruházás Magyarországon – az Egis állami támogatással fejleszt Körmenden
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. újabb, több mint 14 milliárd forint…
Tovább olvasom >További cikkeink
OKSZ: A kiskereskedelem nem felelős az emelkedő árakért
A kiskereskedelmi forgalom júniusi 3 százalékos – éves emelkedése az…
Tovább olvasom >A legnagyobb hazai webshopok oldalainak a karbonlábnyomát mérte meg a magyar startup
Tizenhat hazai webshop oldalának karbonlábnyomát mérte meg a Carbon.Crane, az…
Tovább olvasom >Tovább erősödött a magyar termék védjegyek szerepe
Az élelmiszerek esetében a vásárlók 86,6 százaléka előnyben részesíti a…
Tovább olvasom >