Drasztikusan apad a hazai sörfogyasztás

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 07. 29. 12:20

Komoly változások figyelhetőek meg a hazai sörpiacon: bár a fogyasztás csökkenése ezt az ágazatot sem kíméli, a minőségi sörök iránt azonban egyre növekvő kereslet tapasztalható. Ez különösen kedvez a kisüzemi, vagy más néven kézműves sörfőzdéknek, amelyek egyre népszerűbbek a lakosság körében. Az elmúlt évben bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), valamint az idén júliustól életbe lépő kötelező visszaváltási rendszer (DRS) komoly nehézségeket okozott a sörfőzdéknél. Az Agrárszektor által megkérdezett ágazati szereplők azonban jellemzően pozitívan nyilatkoztak helyzetükről, és a fogyasztás fellendülését várják a nyári időszak hátralevő részében.

A sörfogyasztás alakulása Magyarországon

A prémium sörök törnek fel sorban

Míg 1990-ben még fejenként 105 liter sör fogyott Magyarországon, ez 2014-re 59 literre esett vissza. Az iparágban azonban egy technológiai és minőségi forradalom zajlott le, így a sörfogyasztás azóta 68 liter per főre emelkedett. Az elmúlt években azonban a koronavírus-járvány hatására megtorpant a növekedés. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a hazai sörfogyasztás 2023-ban alig több, mint 5,4 millió hektoliter volt, ami 10%-os visszaesést jelentett a 2022-ben mért 6,01 millió hektoliteres szinthez képest. Idén ugyanakkor sikerülhet ennek a lemaradásnak egy részét ledolgozni, de hosszú távon a szakértők az alkoholfogyasztás visszaesésével párhuzamosan a sörfogyasztás trendszerű csökkenésével is számolnak.

Kézműves sörfőzdék: Növekedés és kihívások

A kézműves és kisüzemi sörfőzdék szegmense bizonyos szintű növekedést tapasztalhat, bár az utóbbi időszak költségnövekedései – alapanyagárak, energiaárak, bérköltségek – erősebben sújtották őket. A kiterjesztett gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási rendszer komoly adminisztrációs és költségbeli nehézségeket okozott, amelyeket nem, vagy csak részben tudtak érvényesíteni áraikban. A fesztiválszezon és a sportesemények sem jelentenek feltétlen növekedést a forgalomban, mivel ezeknek a főzdéknek alapvetően nem céljuk a nagy volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra és a különlegességekre fogékony vevőkre alapoznak.

Komoly adminisztrációs terhek a DRS rendszer bevezetése miatt

Starcsevics Péter, a Stari Sörfőzde vezetője és a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, hogy a DRS rendszer bevezetése nagy nehézséget okozott a kézműves sörfőzdéknek. Az időzítés a lehető legrosszabb volt, mivel a kötelező visszaváltási rendszer éppen a nyári szezon közepén lépett életbe, amikor a sörfőzdék egyébként is leterheltek. Emellett komoly adminisztrációs terhet jelentett az, hogy minden terméket regisztrálni kellett, ami sok főzdének problémát okozott.

Költségnövekedések és piaci kihívások

A kisüzemi sörfőzdéknek az elmúlt évben jelentős költségnövekedésekkel kellett szembenézniük. Az EPR és DRS díjak, valamint az alapanyagárak, energiaárak és bérköltségek emelkedése komoly kihívást jelentett. Bukovinszky László, a Szent András Sörfőzde ügyvezetője szerint a DRS rendszerrel többlet költséget és váratlanul nagy többlet adminisztrációt kaptak a nyakukba, ami tovább nehezítette helyzetüket.

A jövő kilátásai

A sörpiacon tapasztalható változások és kihívások ellenére a kisüzemi sörfőzdék pozitív várakozásokkal tekintenek a jövőbe. A nyári időszakban a fogyasztás fellendülését várják, bár hosszú távon továbbra is kihívást jelent a sörfogyasztás trendszerű csökkenése. A kézműves sörök iránti növekvő kereslet azonban reményt ad arra, hogy a minőségi termékek iránti igény továbbra is fenntartja a kisüzemi sörfőzdék helyét a piacon.