Drasztikusan, 7,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Augusztusban a várakozásokat alulmúlva a nyers adatok szerint 7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 7,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az árbevétel az magas infláció miatt 7,8%-kal 1594 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,5%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első nyolc hónapban 9,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene – olvashatjuk Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzőjének kiskereskedelmi elemzésében.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4%-kal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 5,2%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 18,1%-kal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom nélkül számolva 4,5%-os volt a forgalom visszaesése. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához.
Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,8%-kal nőtt, ezzel szemben a használtcikk-üzletekben 1%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 6%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10,7%-kal, és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15,1%-kal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,3%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene lényegében nem változott. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 24,4%-kal, 2010-hez képest 36,8%-kal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését a tavaszi hónapokban az szja visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában továbbra is erőteljes, de egyre enyhébb a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt, az utóbbira utal, hogy szignifikánsan csökkent a kidobott élelmiszerek mennyisége. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy a kiskereskedelmi üzletek árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenéséétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat – amit a háztartások pénzügyi számlái is alátámasztanak –, vagy más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat növelik.
A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami áprilistól már kiesett a forgalomból.
Az év hátralevő részében az egyre alacsonyabb bázis miatt fokozatosan enyhülhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton már túljutott a kiskereskedelmi szektor. Az enyhülő infláció, valamint a reálbérekben szeptemberben várt fordulat miatt a következő hónapokban már élénkülésre lehet számítani.
Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat. Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengült. Az energia-, és szállítási költségek csökkenése, valamint egyes beszállítók a nyersanyagárak zuhanása miatti árcsökkentése fokozatos javulást eredményezhet. A vártnál gyengébb kiskereskedelmi adatok miatt azonban lefelé mutató kockázatok mutatkoznak 6,5% körüli visszaesési várakozásunkra, míg jövőre hasonló mértékű növekedésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek – amire már a nyári hónapokban, július-augusztus során sor kerülhet – hozhatnak élénkülést, a közelmúltban bejelentett, az élelmiszerekre egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések, valamint a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom fokozatos javulásához, a vásárlók visszacsábításához. A vásárlásokat a kötelező akciók bevezetése előtti kivárás is jellemezhette az elmúlt hónapokban.
Kapcsolódó cikkeink
Van okunk óvatos optimizmusra
Hogyan alakul a magyar gazdaság a következő években? Milyen kihívásokkal…
Tovább olvasom >K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem
Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: magasabb növekedési pályára állhat a gazdaság
Magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság 2025-től – mondta…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >