Drámaian emelkedik a rizs világpiaci ára
Ha azt olvassuk, hogy valaminek az ára három hónap alatt több mint hetven százalékkal nőtt, akkor elsőre alighanem sajtóhibára gyanakodunk. Pedig a rizs világpiaci ára valóban így alakult az elmúlt időszakban. Az ijesztő trend kialakulásának okairól és magyarországi hatásairól Bencs Mihály, ügyvezető igazgatót (Riceland Magyarország Kft.) kérdeztük. – Néhány év alatt száz–kétszáz százalékos áremelkedés. Hihetetlen adatok…
– A világ rizspiaca valóban felpörgött az elmúlt időszakban, és beszerzési ár radikálisan emelkedik világszerte. Tény, hogy a változás száz, egyes fajták esetében akár kétszáz százalék is lehet az elmúlt évekhez viszonyítva.
– Mi állhat a drasztikus drágulás mögött?
– Az áremelkedésnek több oka is van. Először is egyre több termelő tér át az „energianövények” termesztésére. A rizs ugyanis az egyik legköltségesebb iparág a gabonaszektorban, elsősorban a vízigénye miatt. Ráadásul a legnagyobb távol-keleti országokban komoly vízkorlátozásokat vezettek be a közelmúltban, tehát egyre nehezebb hozzáférni a rizstermesztés egyik legfontosabb alapanyagához. Az Európai Unió is hasonló okok miatt korlátozta a rizstermelés mértékét. A világ számos pontján – Kínától Olaszországig – a bevetett területek száma évtizedekkel korábbi szintre esett vissza. Mindemellett nem szabad elfeledkezni azokról a természeti csapásokról sem, amelyek az elmúlt időszakban gyakorlatilag elmosták a Távol-Keleten a termés jelentős részét részét. Máshol egészen különleges indokok hajtják fel az árakat: például az Egyesült Államok azért szigorította meg a rizs importját, hogy jobban kiszűrhesse a génmanipulált termékeket. Ehhez járul még a dollár mélyrepülése, illetve a szállítási költségek hihetetlen emelkedése is.
– Ennyi elég lenne egy ekkora árrobbanáshoz?
– Önmagában nem. Csakhogy mindezzel párhuzamosan a piac is folyamatosan nő. India és Kína lakosságának életszínvonala emelkedik, ami azt jelenteti, hogy egyre több család kezd jobban élni. Ez a számok nyelvén annyit tesz, hogy egyszerre sok tízmillió ember rizsigénye növekedett meg! Szintén az elmúlt évek trendje, hogy az olajtermelő, közel-keleti országokban is egyre nagyobb a rizstermékek iránti kereslet. Ma már közel hárommilliárd ember fogyaszt valamilyen formában rizst.
– Már ha jut nekik…
– A nagy rizstermelő országok igyekeznek elsősorban saját piacaikat ellátni. Thaiföld és India tonnánként ezer USA dollárban határozta meg a legalacsonyabb exportárat, ami hat hónapja még csak 450-500 volt. Emellett exportkorlátozást vezetettek be, ahogy Kambodzsa, Kína, Fülöp-szigetek, Vietnam és Banglades is. Thaiföld és Egyiptom pedig az elmúlt hónapokban egyszerűen hetekre letiltotta a rizsexportot. Fülöp-szigeteken a kormány raktárakban halmoztatta fel a rizst, hogy megfelelő színvonalon tudja ellátni a helyi keresletet.
– Mit éreznek meg mindebből a magyar fogyasztók?
– Magyarországon az Indica típusú, fehér, hosszú szemű, rizs van jelen Ennek ára 2006 őszéhez képest mintegy nyolcvan–száz százalékkal emelkedett – és az előrejelzések további emelkedést prognosztizálnak. Szerencsére azért hazánkban ennek hatásai lassabban jelennek meg, de a begyűrűzésüket nem tudjuk megállítani. Természetesen a Riceland Magyarországnak is igazodnia kell a beszerzési oldalon történt változásokhoz, de annak mértékét azért igyekszik „tompítani”. Megpróbáljuk költségeinket úgy átalakítani, hogy a drasztikus világpiaci árakhoz képest azért kisebb mértékben változzanak. Ám ez korántsem egyszerű feladat! A hazai piacon megjelenő rizstermékek árát kilencven százalékban meghatározó költségelem maga a rizs. A fennmaradó rész a csomagolás, a tisztítás és ezek munkadíjai. Itt nincs kiváltható elem, mivel a termék nem receptúra alapján készül. Ehhez járulnak a hazai piacon megjelenő árfelhajtó tényezők, mint az áram, a logisztikai költségek stb. emelkedése. Ez az árváltoztatási kényszer minden rizsbeszállítót érint.
– Van remény, hogy visszaforduljanak a folyamatok?
– Aligha. Mindezek csak az első jelek, hisz a kiváltó okok között találhatunk egy nagyobb horderejű problémát, ami hosszútávon további aggodalmat jelent, és ez nem más, mint a szűkülő rizsmennyiség. Félő, hogy egy ma még alapvető élelmiszerünk néhány év alatt kvázi „luxusterméké” válik. (x)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Ez az év már valóban az adatmenedzsment éve lesz
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor sikere idén nagyban múlhat az árképzés, az…
Tovább olvasom >DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek…
Tovább olvasom >Slow Food Deutschland: nem a rovarok fogyasztása, hanem az élelmiszerpazarlás csökkentése lehet a megoldás
Kritikát fogalmazott meg a Slow Food Deutschland a rovarok Európában…
Tovább olvasom >