Drámaian emelkedik a rizs világpiaci ára
Ha azt olvassuk, hogy valaminek az ára három hónap alatt több mint hetven százalékkal nőtt, akkor elsőre alighanem sajtóhibára gyanakodunk. Pedig a rizs világpiaci ára valóban így alakult az elmúlt időszakban. Az ijesztő trend kialakulásának okairól és magyarországi hatásairól Bencs Mihály, ügyvezető igazgatót (Riceland Magyarország Kft.) kérdeztük. – Néhány év alatt száz–kétszáz százalékos áremelkedés. Hihetetlen adatok…
– A világ rizspiaca valóban felpörgött az elmúlt időszakban, és beszerzési ár radikálisan emelkedik világszerte. Tény, hogy a változás száz, egyes fajták esetében akár kétszáz százalék is lehet az elmúlt évekhez viszonyítva.
– Mi állhat a drasztikus drágulás mögött?
– Az áremelkedésnek több oka is van. Először is egyre több termelő tér át az „energianövények” termesztésére. A rizs ugyanis az egyik legköltségesebb iparág a gabonaszektorban, elsősorban a vízigénye miatt. Ráadásul a legnagyobb távol-keleti országokban komoly vízkorlátozásokat vezettek be a közelmúltban, tehát egyre nehezebb hozzáférni a rizstermesztés egyik legfontosabb alapanyagához. Az Európai Unió is hasonló okok miatt korlátozta a rizstermelés mértékét. A világ számos pontján – Kínától Olaszországig – a bevetett területek száma évtizedekkel korábbi szintre esett vissza. Mindemellett nem szabad elfeledkezni azokról a természeti csapásokról sem, amelyek az elmúlt időszakban gyakorlatilag elmosták a Távol-Keleten a termés jelentős részét részét. Máshol egészen különleges indokok hajtják fel az árakat: például az Egyesült Államok azért szigorította meg a rizs importját, hogy jobban kiszűrhesse a génmanipulált termékeket. Ehhez járul még a dollár mélyrepülése, illetve a szállítási költségek hihetetlen emelkedése is.
– Ennyi elég lenne egy ekkora árrobbanáshoz?
– Önmagában nem. Csakhogy mindezzel párhuzamosan a piac is folyamatosan nő. India és Kína lakosságának életszínvonala emelkedik, ami azt jelenteti, hogy egyre több család kezd jobban élni. Ez a számok nyelvén annyit tesz, hogy egyszerre sok tízmillió ember rizsigénye növekedett meg! Szintén az elmúlt évek trendje, hogy az olajtermelő, közel-keleti országokban is egyre nagyobb a rizstermékek iránti kereslet. Ma már közel hárommilliárd ember fogyaszt valamilyen formában rizst.
– Már ha jut nekik…
– A nagy rizstermelő országok igyekeznek elsősorban saját piacaikat ellátni. Thaiföld és India tonnánként ezer USA dollárban határozta meg a legalacsonyabb exportárat, ami hat hónapja még csak 450-500 volt. Emellett exportkorlátozást vezetettek be, ahogy Kambodzsa, Kína, Fülöp-szigetek, Vietnam és Banglades is. Thaiföld és Egyiptom pedig az elmúlt hónapokban egyszerűen hetekre letiltotta a rizsexportot. Fülöp-szigeteken a kormány raktárakban halmoztatta fel a rizst, hogy megfelelő színvonalon tudja ellátni a helyi keresletet.
– Mit éreznek meg mindebből a magyar fogyasztók?
– Magyarországon az Indica típusú, fehér, hosszú szemű, rizs van jelen Ennek ára 2006 őszéhez képest mintegy nyolcvan–száz százalékkal emelkedett – és az előrejelzések további emelkedést prognosztizálnak. Szerencsére azért hazánkban ennek hatásai lassabban jelennek meg, de a begyűrűzésüket nem tudjuk megállítani. Természetesen a Riceland Magyarországnak is igazodnia kell a beszerzési oldalon történt változásokhoz, de annak mértékét azért igyekszik „tompítani”. Megpróbáljuk költségeinket úgy átalakítani, hogy a drasztikus világpiaci árakhoz képest azért kisebb mértékben változzanak. Ám ez korántsem egyszerű feladat! A hazai piacon megjelenő rizstermékek árát kilencven százalékban meghatározó költségelem maga a rizs. A fennmaradó rész a csomagolás, a tisztítás és ezek munkadíjai. Itt nincs kiváltható elem, mivel a termék nem receptúra alapján készül. Ehhez járulnak a hazai piacon megjelenő árfelhajtó tényezők, mint az áram, a logisztikai költségek stb. emelkedése. Ez az árváltoztatási kényszer minden rizsbeszállítót érint.
– Van remény, hogy visszaforduljanak a folyamatok?
– Aligha. Mindezek csak az első jelek, hisz a kiváltó okok között találhatunk egy nagyobb horderejű problémát, ami hosszútávon további aggodalmat jelent, és ez nem más, mint a szűkülő rizsmennyiség. Félő, hogy egy ma még alapvető élelmiszerünk néhány év alatt kvázi „luxusterméké” válik. (x)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >