Drámai fagykárok sújtják a magyar gyümölcstermesztést – Paradigmaváltásra van szükség

(Fotó: Pixabay)

Az év tavaszi időjárása különösen kegyetlenül bánt a hazai gyümölcsültetvényekkel. A folyamatosan beérkező termelői jelentések és szakmai becslések szerint a teljes hazai gyümölcstermés kétharmada, de akár háromnegyede is elveszhetett. A legnagyobb pusztítás a kajszi, az őszibarack és a cseresznye kultúrákat érte. Ezeknél a gyümölcsfajoknál 80–90%-os terméskieséssel kell számolni, ami azt jelenti, hogy az idei évben alig lesz elérhető hazai termés ezekből a fajtákból. Különösen a kajszibarack esetében súlyos a helyzet. Míg egy átlagos évben 20-30 ezer tonna között mozog az országos terméshozam, addig az utóbbi évek gyenge évjárataiban is 6-7 ezer tonna termett. Idén azonban a becslések szerint mindössze 2-4 ezer tonna kajszit lehet betakarítani. Hasonló arányú a veszteség az őszibarack esetében is: a megszokott 20-40 ezer tonna helyett alig 5-8 ezer tonnával számolnak a szakemberek.

Klímaváltozás – már nem csak elmélet

Dr. Apáti Ferenc szerint az elmúlt 10–15 év tapasztalatai alapján már egyértelmű, hogy a gyümölcstermesztők nap mint nap érzékelik a klímaváltozás hatásait. Nemcsak hogy beköszöntött ez a jelenség, hanem – ahogy fogalmazott – „berúgta az ajtót”. Három évtizeddel ezelőtt még sem a fagykárok, sem a jégverések, sem az aszályok nem okoztak akkora gondot, mint amit manapság tapasztalunk. A meteorológiai tudomány is alátámasztja a tapasztalatokat. A globális felmelegedés hatására lassul az Északi-sarkot körülvevő poláris örvénylés, amely normál esetben a hideg légtömegeket északon tartja. Ennek következtében ezek a hideg levegők március és május között gyakrabban áramlanak le egészen a mediterrán térségig, így nem csak Magyarországot, de Törökországot és Spanyolországot is komoly fagykárok sújtják – ahogy ez 2025 tavaszán is történt.

Megtartható-e a magyar gyümölcstermesztés?

A gyümölcstermesztés fenntarthatósága egyre komolyabb kérdésként jelenik meg. A gyümölcságazat már az elmúlt másfél évtizedben is jelentős terület- és termésvesztést szenvedett el, és félő, hogy a mostanihoz hasonló termőévek csak gyorsítják ezt a hanyatlást. Az időjárási károk elleni védekezés technológiai lehetőségei ugyan léteznek – jéghálók, esővédő fóliák, különféle fagyvédelmi rendszerek –, ám ezeknek a költsége mára sokszorosa az ültetvények beruházási értékének. Egyes esetekben az időjárás elleni védekezés 3-4-szeresére növeli a költségeket, miközben bizonyos fagyokat még a legmodernebb technológiák sem tudnak kivédeni. A 2025. április 7–8-i fagyok is ilyenek voltak: bárhogyan is próbálták védeni az ültetvényeket, a rendkívül erős lehűlés elkerülhetetlen károkat okozott.

Kompenzáció nélkül sok termelő feladhatja

Az anyagi veszteségek nagysága miatt elengedhetetlen az állami és ágazati segítség. Magyarországon jelenleg két kárenyhítési mechanizmus is működik, amelyekbe május 31-ig lehet bejelenteni a károkat. Ugyanakkor Dr. Apáti Ferenc hangsúlyozta: olyan súlyos fagykárral állunk szemben, amelyre egyik kárenyhítési alap sem lehet felkészülve. A gyümölcstermesztés éves értéke hazánkban megközelíti a 120 milliárd forintot, az idei károk viszont elérhetik a 80 milliárd forintot. Eközben a kereskedelmi biztosítók – a hatalmas kockázatok miatt – gyakorlatilag már nem kínálnak fagykár elleni biztosítást. A legnagyobb veszélyt most az jelenti, hogy a gazdák egy része minden bevételét elveszíti, miközben az ültetvényeket továbbra is gondozni kell – hiszen csak így biztosítható a jövő évi termés. A hitelek törlesztése, a pályázati kötelezettségek betartása, a munkaerő megtartása mind olyan tényezők, amelyekhez likviditás szükséges. A termelők kiszolgáltatottsága tehát rendkívüli mértéket ölt.

Paradigmaváltásra van szükség

A FruitVeB elnöke szerint már nem lehet a régi sémák szerint működtetni az ágazatot. Paradigmaváltásra van szükség: újfajta termesztési technológiák, biztosítási rendszerek és gazdasági modellek kidolgozása szükséges ahhoz, hogy a magyar gyümölcstermesztés életben maradhasson. Egyben az is kulcskérdéssé válik, hogyan tudjuk megőrizni azt az egyedülálló értéket, amit a Kárpát-medencei gyümölcsök kiváló íze jelent. Ahhoz, hogy ezek a tradicionális értékek fennmaradjanak, komplex, hosszú távú megoldásokra lesz szükség – gazdasági, technológiai és szabályozási szinten egyaránt.

FruitVeb