Elkerülhetetlenül szembe kell néznie minden piaci szereplőnek azzal, hogy emelkedik a nyersanyagok ára. Még intenzívebb lesz a verseny, ami a dráguló nyersanyagok ellenére valószínűleg mérsékelt fogyasztói árakat eredményez. Helyszíni riportunk a kölni Anugáról.

Egy magyar tudósító az Anugán különösen érzékeny az ár-érték-minőség témára, amellyel minden nap többször is találkozik. Ahogyan valószínűleg a 6600 kiállító – köztük 38 magyar – cég képviselői is, október 8–12. között. De érvényes ez a 180 országból érkezett 155 ezer szakmai látogatóra is.
Olaszok, németek,
spanyolok és kínaiak

Kora őszi kellemes Rajna-part, színház a Táncoló Kútnál, közvetlenül a vásárterület mellett, a szombati megnyitó előestéjén. Szokásos kölni csúcstalálkozójukra gyülekeznek a nemzetközi élelmiszerpiac legnagyobb vállalatainak felsővezetői. Innen is, onnan is olasz szót hallani. Nem véletlenül, hiszen az idei díszvendég Olaszország. Összesen 1057 vállalat vagy szervezet állít ki Itáliából; 160-nal több, mint a vendéglátó németektől. Szembetűnik a jelentős kínai részvétel is. A 467 spanyol cég után Kína negyedik a rangsorban, 407 kiállítóval.

Aztán öt nap alatt kialakul a vásár kínai résztvevőinek különös ismertetőjele: nyakukban fényképezőgéppel járnak-kelnek, hogy szorgalmasan fotózzanak standokat, termékeket, csomagolásokat. Népgazdasági hasznosításra?

„Ha a fogyasztó érzékeli
a magasabb minőséget”

A csúcstalálkozó mottója: „Globális kihívások, helyi megoldások – stratégiák jövőnk számára”. Előadást a kereskedelem részéről Markus Mosa, a német élelmiszer-kereskedelem piacvezetője, az Edeka elnök-vezérigazgatója tart. A gyártók szempontjairól Paul Bulcke, a világ legnagyobb élelmiszergyártó cége, a Nestlé elnök-vezérigazgatója tájékoztat.

Mintha összebeszéltek volna, mindketten azzal kezdik, hogy az ágazat vállalatai gyors egymásutánban különböző súlyos kihívásokkal szembesülnek. Markus Mosa így fogalmaz:

– Alig marad időnk arra, hogy konszolidáljuk cégeink helyzetét. Súlyos kihívást jelentenek például a változó nyersanyagárak, a törékeny nemzetgazdaságok, az öregedő és csökkenő lakosság Európában, miközben a világ népessége növekszik, továbbá a struktúrák, valamint a súlypontok áthelyeződése.

Az Anuga előestéjén árak, érték, minőség tekintetében egyebek mellett megállapítja:

– Világos, hogy a fogyasztó kész többet fizetni egy termékért, ha képes érzékelni a magasabb minőséget, de csak akkor, ha az számára átlátható.

Az 57 éves, belga Paul Bulcke 1979-ben kezdett dolgozni a svájci Nestlénél, majd alelnökből három éve lett a világ legnagyobb élelmiszergyártójának elnök-vezérigazgatója. Többek közt hangsúlyozza: globálisan a kereskedelem és az ipar számára előnyös, hogy belátható időn belül megduplázódik a fejlődő országok lakosságának az a része, amely jövedelem szempontjából középosztálynak tekinthető.
„Erre az EU-nak reagálnia kell”

A nyersanyagárak emelkedésével az Anuga rekordszámú, összesen 60 kísérőrendezvényén több alkalommal is foglalkoznak. Természeti katasztrófák, mint árvíz vagy aszály miatt a világ egyes részein csökken a termés. A bioüzemanyag fellendülése szintén felfelé hajtja az árakat. A fejlődő országokban a növekvő bérekkel együtt nekilendülő kereslet szintén az élelmiszerek drágulásának irányába hat. S az egyre terjedő spekuláció is torzítja az árviszonyokat.

– A nyersanyagok árai valószínűleg a jelenlegi magas szintre fognak beállni – mondja Paul Bulcke.

Később, az Anuga hagyományos ágazati fórumán Attilio Zanetti, az Európai Tejipari Szövetség alelnöke, az olasz Zanetti cég igazgatója egy vezető kínai politikust idéz, akinek álma, hogy országa minden lakója naponta megihasson egy pohár tejet.

– Ha ez megvalósul, akkor a világon a jelenlegi tejfogyasztás megduplázódik – állapítja meg Attilio Zanetti, és erre utalva megjegyzi: – A tejipar szempontjából az Európai Unió gazdasági kilátásai pozitívak, míg a politika és a szabályozás szintjén sok a bizonytalanság. Nemcsak a tej és a tejtermékek, hanem általában az élelmiszerek iránt növekszik a globális kereslet. Erre az EU-nak reagálnia kell, a piac közösségi szintű menedzselésével.

Hónapok óta szorgalmazzák
az áremelést

Egy további Anuga-rendezvényen a német Szövetségi Élelmiszeripari Egyesülés egyik vezetője elmondja: a gyártók hónapok óta szorgalmazzák, hogy emelhessék áraikat. A fogyasztók minőségtudatossága és nagyobb biztonság iránti igénye indokolná, hogy a kereskedelem elfogadja ezt az elvárásukat.

Közben jönnek a hírek a következményekről. A német kiskereskedelem az élelmiszerek árait átlagosan 3 százalékkal emelte idén az első kilenc hónapban, tavaly január–szeptemberhez viszonyítva. Éppen az Anuga megnyitásának hetében a cukor árát egyharmadával növelte az Aldi Németországban. Más láncok pedig mentek utána.

– Mi lesz az élelmiszerek áraival a közeljövőben? – kérdezem Michael Gerlingtől, a kölni székhelyű Európai Kereskedelmi Intézet (EHI) ügyvezető igazgatójától, aki több budapesti sajtóbeszélgetésen is részt vett már. Most a Német Élelmiszer-kereskedelem Szövetségi Egyesületének standján, a vásár legforgalmasabb részén, a bulváron vállalati vezetőkkel beszélget kötetlenül. Fő témájuk a két szervezet közös tanulmánya, amelyben feltárják a közeljövő trendjeit. Nemzetközi szakértők részvételével elemezték, mire számíthatnak az élelmiszerpiac szereplői. Michael Gerling „kulcsfontosságú tényezőnek” nevezi az árakat:

– A nyersanyagok drágulása miatt intenzívebbé válik a verseny, és a gyártási költségek emelkedése ellenére általában mérsékeltek maradnak az árak – foglalja össze elemzésük árra vonatkozó szintézisét. – Amelyik kategóriában kevéssé éles a verseny, ott az árak jobban követhetik a gyártás növekvő költségeit. Ilyen környezetben a gyártók inkább meghatározhatják az árakat. Ahol viszont éles a verseny, és a gyártók csökkentik költségeiket, ott alacsony árak alakulnak ki. Egyes esetekben az is elképzelhető, hogy bizonyos termékek árát állami szervek határozzák meg.