Drágulás és árcsökkenés egyszerre – az árrésstop hatása már az első héten érezhető

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 24. 10:29

Jelentős átrendeződés indult el az élelmiszerárakban a március 17-én bevezetett árrésstop nyomán. Bár a hatósági intézkedés célja az alapvető élelmiszerek árának mérséklése volt, a kereskedelmi láncok gyorsan reagáltak – több száz termék ára ugrott meg látványosan, miközben az érintett csoportokban valóban komoly árcsökkenés történt – írja a Pénzcentrum.

Célzott beavatkozás, kiszámíthatatlan mellékhatásokkal

A rendelet szerint 30 alapélelmiszer árának kereskedelmi árrése nem haladhatja meg a januári átlagot, és maximum 10% lehet május végéig. Az első heti adatok azonban azt mutatják, hogy a láncok egy része más termékek árának emelésével kompenzálja a kiesést – ez a jelenség a keresztárazás, amit a szabályozás bírálói már korábban is jósoltak.

Árcsökkenés: tejföl, vaj, néhány tejtermék

A hatósági korlátozással érintett termékek ára látványosan csökkent:
– Tejfölök ára 30–50%-kal esett vissza, egyes esetekben még ennél is többel.
– Vajak esetében 10–50%-os csökkenést tapasztaltak.

Áremelkedés: tészta, virsli, kukorica, uborka

A Portfolio által elemzett online árfigyelő adatok szerint:
– 319 termék ára nőtt, míg
– 1044 termék ára csökkent.

A legnagyobb, 40% feletti drágulás 33 terméket érintett, leginkább a Sparban (17), de az Auchanban (8) és a Tescóban (5) is tapasztalható volt. Példák:

Pick téliszalámi: 6999 Ft → 9889 Ft
Gyermelyi spagetti (500g): 599 Ft → 849 Ft
Bonduelle csemegekukorica: 599 Ft → 989 Ft

30–40%-os emelkedés is gyakori volt, különösen virsli, uborka és mirelit hasábburgonya esetében.

Egységes áremelés, eltérő stratégiák

Érdekes jelenség, hogy több termék ára szinte azonos mértékben drágult különböző üzletláncoknál, például a Bonduelle uborka és a Wiesbauer prémium virsli több láncban is ugyanakkorára nőtt. Ez felveti a kérdést, mennyire egyeztetett stratégiák állhatnak az árazás mögött.

Korrekció helyett pótlás más termékeken?

Miközben az Aldi például nem vezetett be mennyiségi korlátozásokat, más láncok – köztük a Spar, a Tesco és a Lidl – szigorították az egyszerre megvásárolható mennyiséget. A cél ugyan a vásárlók védelme, de az eddigi tapasztalatok szerint az egyik oldalon keletkezett „nyereség” gyorsan elvész máshol.