Drágul a méz – Egész Európában hiánycikk lesz

Most az akácvirágzás végén már biztosan tudható, hogy a magyar méhészek bajban vannak, ugyanis az ország felén áprilisban elfagyott az akác, kiszántották a  fontos méhlegelőnek számító repce felét és úgy tűnik, a kasza végez a méhészreménységnek tartott selyemkóróval is. A kevésbé értékes virágmézből nem ilyen rosszak a kilátások, de ez nem pótolja az elmaradt bevételt.

Font Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a napokban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez fordult írásban, kérve, vizsgálják meg, hogy levehető-e a selyemkóró az invazív növények listájáról, s elképzelhető, hogy csak a virágzás után irtsák, mert e kiváló mézelő (gyom)növény részben pótolhatná a húsvétkor elfagyott akác nektárját. Fazekas Sándor miniszter azonban megtagadta a kérést, az írásos érvelése szerint, ez a parlagfűhöz hasonlatos növény veszélyezteti a magyar növényvilágot, tájat.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint, a miniszter tanácsadói nem ismerik a selyemkórót, mert az írásos válaszban számos olyan pontatlanság van, egyebek mellett nem virágporral, hanem kúszó gyöktörzzsel terjed és főleg a gyenge alföldi homokon ahol egyébként semmi sem termett meg és 1997-től nem növekszik a területe. Úgy véli, ha szaktárcánál ismernék a növényt, akkor megkaphatná a néhány hetes menedéket, s csak utána tennék kötelezővé az irtást, ezzel sok magyar méhészt segítenének.

Legalább 20-40 százalékos mézáremelkedésre lehet az idén számítani, mert a Dunától keletre áprilisban szinte teljesen elfagyott a legfontosabb mézelő akácvirág. A fákon ugyan később megjelentek a virágok, de ezekben nincs nektár. A méhészek szerint a szokásos évi 10 –13 ezer tonna akácméz helyett idén alig 3-4 ezer tonna várható, mert szerencsére a Dunántúl akácosai részben megmenekültek. De, ahogy Bross Péter elmondta, az itteni méhészeknek is be kellett érni kevesebbel, mert kaptáronként elvárt 20 kiló méz helyett, igen jó, ha 15 kiló kerül a bödönbe. Ezért is fájó, hogy a selyemkóró kötelező kaszálását nem halasztja el szaktárca a június közepén esedékes virágzása utánra, ugyanis a kiváló nektártermelő legalább annyi mézet képes adni, mint az akác.

A hazai ellátás ettől függetlenül nem kerül veszélybe, csak jóval többet kell fizetni érte. Az áremelkedést fékezi, hogy a méhészeknél tavalyról 2-3 ezer tonna méz maradt, amit most legalább 20-30 százalékkal magasabb áron tudnak értékesíteni.

Bross Péter beszámolt arról is, hogy a társszervezetek közlése szerint Romániában, Horvátországban, Szerbiába és Szlovéniában is pusztított a fagy ezért egész Európában hiánycikk lesz az akácméz, ami kedvez a kínai import előtörésének.

Június elsejétől hatályos az a jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy a kaptárokat egységes jelöléssel, egyfajta rendszámmal láthassák el, ettől remélik, hogy a már katasztrofális méreteket öltő kaptárlopásnak megálljt tudnak parancsolni. (munkatársunktól)