Dr. Kertész Béla kapta a CSAOSZ „A szakmáért” életműdíjat

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 03. 07. 11:58

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) 2011. március 10-én tartja éves közgyűlését, amely alkalmat ad a szakterület helyzetének felmérésére és értékelésére. A CSAOSZ minden évben egy arra érdemes embert kitüntet „A szakmáért” életműdíjjal. Idén ezt a kitüntetést Dr. Kertész Béla kapta.

Dr. Kertész Béla kémia-fizika szakos tanári diplomáját az ELTE Természettudományi karán 1968-ban kapta, majd a BME Vegyészmérnöki karán műanyag alkalmazástechnikai szak­mérnöki oklevelet szerzett és ugyanitt védte meg – zsugorfóliák témában – egyetemi doktori disszertációját.

Első munkahelye az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet volt, ahol a műanyag csomagolószerek témafelelőse lett, de hamarosan vezetői beosztást kapott és főosztályve­zetői, fejlesztési főmérnöki munkaköröket töltött be közel három évtizedig. Feladatkörét a csomagolási szakterület központi fejlesztése és ezzel összefüggésben nemzetközi együtt­működés jelentette. Irányítása alá tartozott a csomagolásvizsgáló laboratórium, nevéhez számos fejlesztés-előkészítő és információ-szolgáltató projekt fűződik. A HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Verseny szervezésében kezdetek óta aktívan részt vesz, a Bírálóbizottsági titkári feladatait mind Intézeti munkatársként, mind CSAOSZ főtitkárként ellátta.

A csomagolóipar helyzete 2010-ben a statisztika tükrében

A KSH nyilvános adatbázisából a Szövetség által kigyűjtött adatok tanúsága szerint az öt meghatározó csomagolószer fajta (papír, műanyag, fém, üveg és fa) együttes hazai felhasználása – érték alapon – 2010. január-november hónapokban – az előző év azonos időszakához képest – 16,7%-os növekedést mutat. Az eredmény azt jelenti, hogy a szakterület a 2009. évi 12,2%-os visszaesést nemcsak ledolgozta, hanem 2008-hoz képest növekedést is ért el.
A csomagolóipar növekedési üteme meghaladta az ipari termelés 2010. évi bővülését (10,5%), emlékeztetésképpen, 2009-ben is kisebb mértékű csökkenést volt kénytelen elviselni (12,2%), mint az ipari termelés (17,7%).
A statisztikai adatokból általánosságban levonható következtetések:
– a hazai csomagolószer felhasználás a mért ötből négy anyagfajta esetében növekedett,
– az export a papír, a műanyag és a fém csomagolószerek esetében növekedett, a fánál és az üvegnél csökkent,
– az import csak az üveg esetében csökkent, a többi anyagfajtánál növekedett.

A csomagolóipar műszaki haladása

A magyar csomagolóipar innovatív eredményei is kiemelkedőek. 2010-ben kilenc magyar vállalat vett részt a Csomagolási Világszövetség (WPO) Worldstar elnevezésű versenyén és négy nevezés, a nemzetközi szakértőkből felálló zsűri döntése alapján, a legmagasabb elismerésben részesült, így 2006 és 2010 között összesen 20 magyar csomagolás nyert Worldstar díjat.

A csomagolási hulladékok hasznosítása

A hulladékok hasznosítási szempontjából az elmúlt év jelentős eseménye volt az, hogy összefogott nyolc, különböző hulladékfajta kezelését koordináló szervezet és megalapította a Recomplex Egyesülést azzal a szándékkal, hogy az egyszerre többféle hulladék kibocsátásáért felelős gyártó és forgalmazó cégek a jövőben egyablakos ügyintézés keretében teljesíthessék hulladékhasznosítási kötelezettségüket.

A hazai közép- és nagyvállalatok körében ugyanis gyakori, hogy nemcsak egy, hanem több hulladéktípus visszagyűjtésére és hasznosítására is kötelezettek, ami óriási adminisztrációs többlet­terhet, valamint folyamatos odafigyelést jelent a termékdíj-fizetési vagy a hasznosítási kötelezett­ségük teljesítése során.

Az egyesülés nyolc tagszervezete 2010-ben összesen 390,5 ezer tonna – csomagolási, gyógyszer-, növényvédőszer-csomagolás, továbbá elektronikai, akkumulátor, elem, valamint gumi – hulladék gyűjtését szervezte meg.

Ez az eredmény biztosította, hogy Magyarország az összes érintett hulladékfajta esetében teljesíteni tudta a rá vonatkozó európai uniós visszagyűjtési és hasznosítási célokat. Különösen kedvező, hogy a lakossági szelektív gyűjtésből származó csomagolási hulladék mennyisége – az egyesülés rendszerén belül – a 2009-es 51,3 ezer tonnát követően tavaly elérte az 52,5 ezret.

Kapcsolódó cikkeink