Döntött az Európai Unió Bírósága: egyes vámjogi rendelkezések sértik az uniós jogot

Bognár Alexandra

Egy termék származása attól függ, hogy azt ténylegesen melyik országban gyártották. Vannak termékek, amiknél a válasz egyértelmű, hiszen teljes egészében egy bizonyos ország területén lévő üzemben vagy gyárban készülnek el, és nem tartalmaznak más országból származó anyagokat. A kérdés ott válik izgalmassá, amikor olyan termékről van szó, amely több – különböző országban található – gyárban készül el, vagy azt különböző országokból származó alapanyagokból gyártják le. Tipikusan ilyen a gyártási folyamata az ipari gépeknek, de akár az autóknak is, amelyeket utána pedig a világ minden pontján értékesíteni lehet. A dilemma az, hogy hogyan döntsük el, hogy az így elkészült ipari gép honnan származik.

„Ha egy termék az Európai Unióból származik és azt az EU-n belül értékesítik, akkor nincs vámfizetési kötelezettség. Ez azért van így, mert az EU tagállamok között vámunió van. Ha egy termék viszont nem az Európai Unióból származik, de azt az EU-n belül értékesítik, akkor – egyes kivételekkel – az EU-ba történő behozatal esetén lesz vámfizetési kötelezettség. A fizetendő vám azonban nemcsak a termék fajtájától, de a származási országtól is függ. Ugyanarra a termékre nem feltétlenül ugyanaz a vámtétel akkor, ha az az USA-ból vagy akkor, ha Dél-Koreából származik. A legtöbb esetben a termékek származását ugyanakkor összetett és bonyolult folyamat meghatározni, vizsgálni kell ehhez a termék tarifális besorolását, létrejöttének és megmunkálásának pontos folyamatát, valamint ismerni kell az irányadó jogszabályokat is.”

– magyarázza dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Suller Noémi

A termék származási helyének meghatározásához nyújthat segítséget a közelmúltban megjelent ítélet. Az Európai Unió Bíróságának C‑210/22. számú ügye acélcsövek származásáról szólt. Ezen acélcsövek – a fenti dilemmára rímelően – részben Kínában kerültek megmunkálásra (itt melegalakítási eljárás történt), majd később azok további megmunkáláson estek át Dél‑Koreában (itt hidegalakítási eljárás történt), és utána kerültek behozatalra az unióba. A kérdés ezeknél az acélcsöveknél ezért az volt, hogy a vám megállapítása szempontjából ezek Kínából vagy Dél-Koreából származtak-e.

„Az Európai Unió Bírósága a C‑210/22. számú ügyben lényegében két dolgot rögzített. Egyfelől azt, hogy az acélcső nem üreges profil. Másfelől pedig azt, hogy diszkriminatív az a szabály, mely szerint míg az üreges profilnál a hidegalakítási eljárás lényeges megmunkálásnak minősül annyira, hogy származást nyerjen a termék, addig ugyanez a megmunkálás az acélcsőnél már nem ilyen lényeges. Másképpen megfogalmazva, az üreges profilokra és a csövekre vonatkozó eltérő származási szabály diszkriminatív és érvénytelen, mivel az acélcsövek nem válhatnak a hidegalakítás helye szerinti országból származókká, míg az üreges profilok pedig igen. – mondta el a döntésről dr. Suller Noémi.” Az Európai Unió Bírósága döntése alapján tehát nem összeegyeztethető az uniós joggal az olyan származási szabály, amely szerint ugyanolyan feldolgozási művelet folytán az egyik termék megszerzi a feldolgozás helye szerinti származást, míg a másik, hasonló termék pedig nem”

– tette hozzá a szakértő.

Fontos tudni, hogy a vámhatóság utólagosan is indíthat ellenőrzési eljárást és vizsgálhatja a termékek származását. Amennyiben megerősítésre kerül, hogy adott termék származása helytelenül került meghatározásra, a vámhatóság utólagosan is kiszabhat vámokat, valamint vámigazgatási bírságot, sőt, késedelmi kamatot is felszámol. Mindezt megelőzendő, fontos, hogy a cégek szakértő segítséget vegyenek igénybe, amikor EU-n kívülről származó áruk behozatalát tervezik.