DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célzó ún. Omnibusz javaslat, amellyel az Európai Bizottság célja az európai versenyképesség javítása. Ennek érdekében összehangolja a meglévő szabályozást, így a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, ezáltal is csökkentve az európai vállalatok adminisztratív terheit. Az Omnibusz javaslat főbb módosításairól Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének szakmai koordinátora készített összefoglalót.

Dránovits Dóra
Az Omnibusz már megjelenését megelőzően is komoly indulatokat szított: fenntarthatósági szakemberek, gazdasági szereplők és érdekképviseletek, tagállamok és szabályozók egyaránt megfogalmazták álláspontjukat. A fenntarthatóság iránt aggódók legfőbb ellenvetése, hogy a Bizottság empirikus adatok nélkül, a nagyvállalatok érdekeinek megfelelően módosítaná és gyakorlatilag kiüresítené a jelentéstételi szabályokat.
Az valóban megállapítható, hogy a Bizottság javaslata drasztikus módosításokat tartalmaz, így (egyebek mellett):
- a CSRD szerinti jelentéstételre kötelezettek köre mintegy 80 százalékkal szűkülne és a vállalkozások további felkészülési időt kapnának;
- módosulnának a CSDDD szerinti beszállítói lánc átvilágításának szabályai, amely keretében a teljes beszállítói lánc helyett csak a közvetlen beszállítókat kellene bevonni, továbbá a vizsgálatot elegendő lenne ötévente elvégezni;
- törlésre kerülnének a vállalatok polgári jogi felelősségére vonatkozó szabályok, amelyek alapján a vállalatokkal szemben bármely érintett akár közvetlen igényekkel is felléphetne;
- az EU Taxonómia Rendelet kötelezetti köre is igazodna a CSRD új szabályaihoz, ezzel a kötelezettek köre itt is mintegy 80 százalékkal szűkülne.
Az Omnibusz egyelőre csak a Bizottság jogszabály-módosítási javaslata, amit a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia, így az új szabályok kihirdetéséig – ha egyáltalán arra sor kerül – és főleg alkalmazásáig még hosszú út vezethet.
„Az Omnibusz csomag a magyar ESG törvény szerinti kötelezettségeket egyelőre nem érinti, így a javasolt változtatásoktól függetlenül az ESG beszámolásra kötelezett nagyvállalatoknak továbbra is folytatnia kell a munkát a megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakítása és az ESG beszámoló elkészítése érdekében. Ennek keretében a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalkozásoknak meg kell kezdeniük az adatgyűjtést, a kockázatok felmérését és értékelését, a kockázatkezelési rendszer felállítását és a szükséges belső folyamatok kialakítását, hogy mindezekről a 2026-ban benyújtandó ESG beszámolójukban már hiánytalanul beszámolhassanak”
– mondta el Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének szakmai koordinátora.
Kapcsolódó cikkeink
K&H fenntarthatósági index: több a jó szándék, de a tettek még váratnak magukra
A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű hazai vállalatok körében végzett…
Tovább olvasom >Őrzi piacvezető pozícióját a tavaly 20 éves Lidl
Tavaly ünnepelte 20 éves magyarországi jelenlétét hazánk piacvezető FMCG-lánca, a…
Tovább olvasom >A technológiai fejlesztésekbe, az üzlethálózatba és a kollégák képzésébe invesztált a dm
A dm a vásárlók hűségét annak a kiegyensúlyozott összteljesítménynek tulajdonítja,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fitch: élénkülő világgazdaság a vámháborús enyhülés nyomán – Kína és az USA húzhatja a növekedést
A vártnál erősebb gazdasági teljesítményre számít 2025-ben a Fitch Ratings:…
Tovább olvasom >A dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökken
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad
A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat…
Tovább olvasom >