DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célzó ún. Omnibusz javaslat, amellyel az Európai Bizottság célja az európai versenyképesség javítása. Ennek érdekében összehangolja a meglévő szabályozást, így a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, ezáltal is csökkentve az európai vállalatok adminisztratív terheit. Az Omnibusz javaslat főbb módosításairól Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének szakmai koordinátora készített összefoglalót.

Dránovits Dóra
Az Omnibusz már megjelenését megelőzően is komoly indulatokat szított: fenntarthatósági szakemberek, gazdasági szereplők és érdekképviseletek, tagállamok és szabályozók egyaránt megfogalmazták álláspontjukat. A fenntarthatóság iránt aggódók legfőbb ellenvetése, hogy a Bizottság empirikus adatok nélkül, a nagyvállalatok érdekeinek megfelelően módosítaná és gyakorlatilag kiüresítené a jelentéstételi szabályokat.
Az valóban megállapítható, hogy a Bizottság javaslata drasztikus módosításokat tartalmaz, így (egyebek mellett):
- a CSRD szerinti jelentéstételre kötelezettek köre mintegy 80 százalékkal szűkülne és a vállalkozások további felkészülési időt kapnának;
- módosulnának a CSDDD szerinti beszállítói lánc átvilágításának szabályai, amely keretében a teljes beszállítói lánc helyett csak a közvetlen beszállítókat kellene bevonni, továbbá a vizsgálatot elegendő lenne ötévente elvégezni;
- törlésre kerülnének a vállalatok polgári jogi felelősségére vonatkozó szabályok, amelyek alapján a vállalatokkal szemben bármely érintett akár közvetlen igényekkel is felléphetne;
- az EU Taxonómia Rendelet kötelezetti köre is igazodna a CSRD új szabályaihoz, ezzel a kötelezettek köre itt is mintegy 80 százalékkal szűkülne.
Az Omnibusz egyelőre csak a Bizottság jogszabály-módosítási javaslata, amit a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia, így az új szabályok kihirdetéséig – ha egyáltalán arra sor kerül – és főleg alkalmazásáig még hosszú út vezethet.
„Az Omnibusz csomag a magyar ESG törvény szerinti kötelezettségeket egyelőre nem érinti, így a javasolt változtatásoktól függetlenül az ESG beszámolásra kötelezett nagyvállalatoknak továbbra is folytatnia kell a munkát a megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakítása és az ESG beszámoló elkészítése érdekében. Ennek keretében a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalkozásoknak meg kell kezdeniük az adatgyűjtést, a kockázatok felmérését és értékelését, a kockázatkezelési rendszer felállítását és a szükséges belső folyamatok kialakítását, hogy mindezekről a 2026-ban benyújtandó ESG beszámolójukban már hiánytalanul beszámolhassanak”
– mondta el Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének szakmai koordinátora.
Kapcsolódó cikkeink
Elismerték az újrahasználható alsónemű fejlesztését
Napjainkban, az idősebb korosztály növekvő arányával, illetve az egészségtudatosság erősödésével,…
Tovább olvasom >A K&H Csoport elnyerte az IFUA Horváth Zöld Kerék Díjat
A K&H Csoport 2025-ben elnyerte az IFUA Horváth Zöld Kerék…
Tovább olvasom >Corvinus-kutatás: Nők vezetik a fenntarthatóbb gazdaságokat
Jobban optimalizálják az erőforrásokat, ökohatékonyabbak a nők által vezetett mezőgazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hot doggal erősít a Walmart – hat üzletében nyit gyorséttermet a Wienerschnitzel
Újabb lépést tesz a Walmart gyorséttermi kínálatának bővítésére: hat amerikai…
Tovább olvasom >Drága csemege lesz idén a meggy – történelmi mélyponton a termés
Sosem látott feszültség előzi meg az idei meggyszezont: a hazai…
Tovább olvasom >Szallas.hu: a Balaton a legnépszerűbb úti cél pünkösdkor
A pünkösdi hosszú hétvége foglalásainak régiós összesítéséből kiderült, hogy a…
Tovább olvasom >