Dinamikusan növekszik az ásványvíz és sör fogyasztás Magyarországon
Sok jel mutat arra, hogy a globális felmelegedés egyik nyertese a szomjoltó ital szektor. A Nielsen piackutató vállalat által feltárt nemzetközi trendek ugyanis kiemelkedő növekedésre hívják fel a figyelmet: Az élelmiszerek világszerte mért forgalmán bel
Magyarországon az alkoholmentes szomjoltó italok közül az ásványvíz
kiskereskedelmi forgalma mennyiségben 18 százalékkal emelkedett, szénsavas
üdítőitalból és gyümölcsléből viszont 1-1 százalékkal kevesebbet adtak el a
boltokban, 2006 augusztus-2007 július közt, az előző évhez képest. A szomjoltó
italok közé számító sörből 6 százalékkal bővült a magyarországi kiskereskedelmi
forgalom.
A
hazai élelmiszer-kiskereskedelemben a szomjoltó italok kulcsszerepet játszanak
mind a forgalom és a nyereség, mind a vásárlások gyakoriságának növelése
szempontjából.
A
Nielsen által mért 86 élelmiszer kategória forintban mért forgalmi toplistáján
a húskészítményt követően a sör 2., majd a sajt mögött a szénsavas üdítőital 4.
helyen található. Közvetlenül utána következik az 5. gyümölcslé, majd jön a
kávé, és 7. helyen az ásványvizet találjuk. A rangsor a 2006 augusztus-2007
júliusi adatokat tükrözi.
Az egyes bolttípusokban azonban más helyzetet találunk. Például az
ásványvíz a 4. legnagyobb forgalmú kategória a hipermarketben; minden harmadik
liter ásványvizet ott adtak el. Szintén 4. helyezett az ásványvíz a diszkont
csatornában.
Inkább gyümölcslé a sláger szupermarketben, ahol a toplista 4. helyét
foglalja el.
A szénsavas üdítőital, megelőzve a sajtot,
az előkelő harmadik helyre került a 400 négyzetméteres vagy annál kisebb
üzletekben. Nem véletlenül, hiszen a kiskereskedelemben eladott összes
szénsavas üdítőital több mint felét a 400 négyzetméteres vagy kisebb, hagyományos
boltokban adják el, mennyiségben is, értékben is.
Szintén a hagyományos üzletek tipikus terméke a sör. Több mint 50
százalék jut erre a csatornára, a kiskereskedelmi eladásokból, mind
mennyiségben, mind értékben.
A
Nielsen globális vizsgálata az élelmiszerpiac változásairól a 200 milliárd
dolláros összforgalmat meghaladó alkoholmentes kategóriában 6 százalék pluszt
regisztrált, egyik évről a másikra.
Az átlag mögött azonban figyelemre méltó eltérések húzódnak. Így a
nemzetközi élelmiszerkereskedelemben, a termékcsoporton belül legnagyobb
forgalmú szénsavas italoknál – értékben – a növekedés mértéke 5, az utánuk
következő szénsavmenteseknél 4, víznél 9, gyümölcsleveknél pedig 6 százalék, a
Nielsen adatai szerint. A sör globális
mutatója plusz 5 százalék.
Ettől eltérő képet mutat a magyarországi trend. Hiszen nálunk az
ásványvíz piaca forintban 16, a szénsavas üdítőitalé 4, gyümölcsleveké 6
százalékkal bővült, egyik évről a másikra. Sörnél 9 százalékos pluszt regisztrált
a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.
A
kategóriák súlyát mutatja, hogy a százalékok pénzben kifejezve milliárd
dollárokat jelentenek. Csak a többlet eladások szénsavas üdítőitalnál 2,8,
víznél 2,1, gyümölcslénél 1 milliárd dollárt tesznek ki. A sör kiskereskedelmi
forgalma egyik évről a másikra 4 milliárd dollárral emelkedett, világszerte.
„Az alkoholos italok piacának mind méretét, mind növekedésének
dinamikáját újra a sör határozza meg", – állapítja meg a Nielsen elemzése. –
Forgalmának növekedésére több tényező is hatott. Egyrészt nőttek az árak,
másrészt egyes piacokon a fogyasztók figyelme a prémium és erősebb sörök felé
fordult. Azon kívül néhány piacon bevezették az egészséges, alkoholmentes
söröket."
Felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi márkás sörök egyre inkább
befolyásolják a piacot. Megemlíti Lengyelországot, ahol a kereskedelmi márkás
sörök az alacsonyabb ár alternatíváját nyújtottak a fogyasztóknak prémium vagy
más alkoholos italok mellett.
Az
élelmiszer kategóriák globális kiskereskedelmi forgalmának elemzéséhez a
Nielsen 66 országban, köztük Magyarországon végzett vizsgálatot. A 2005
július-2006 június közti adatokat hasonlították össze az előző éviekkel.
Regionálisan az alkoholmentes szomjoltók forgalma értékben, Európában 4
százalékkal emelkedett. A mutató elmarad a világátlagtól. A teljes
élelmiszer-forgalom európai növekedési üteme a legkisebb a világon, mindössze 3
százalékos. Igaz, a teljes forgalom földrészünkön a legnagyobb, és megközelíti
az 500 milliárd US dollárt.
Az alkoholmentes szomjoltó italok bolti eladása Észak-Amerikában 7,
Latin-Amerikában 12, a fejlődő piacokon 15, míg Ázsia-Óceániában 4 százalékkal
emelkedett.
A
kisebb alkoholmentes kategóriák közül jelentősen növekszik a kereslet egyrészt
a tejalapú italok, másrészt az ivójoghurtok iránt.
A
jó közérzet, a wellness vagy a kényelem iránti igényt elégítik ki például olyan
innovációk, mint a különböző aktív kultúrákkal készülő joghurtok.
A
nemzetközi tapasztalatok alapján a Nielsen többek közt megállapítja, hogy a
fogyasztók élelmiszer-vásárlását legnagyobb mértékben három fő tényező
ösztönzi:
Egészség, frissesség – A leginkább növekvő élelmiszer árucsoportok
közül több is az egészséges táplálkozás trendjébe illik. A friss termékek
szinte mindenhol növekedést mutattak, tükrözve a vásárlók azon vágyát, hogy a
lehető legegészségesebb termékeket tegyék az asztalra.
Kényelem – Az egészséges életmódra való
törekvés mellett nem szorult háttérbe a mindennapi háztartási munka
megkönnyítésének igénye sem.
Érték – A vásárlók egyre inkább figyelnek a
megfelelő ár/érték viszonyt nyújtó termékekre.
A
fogyasztók általában, amennyire csak képesek rá, életmódjukon belül
étrendjükkel is igyekeznek megőrizni egészségüket, és olyan árucikkeket
keresnek, amelyek megkönnyítik az életüket, és mindemelett kedvező ár/érték
viszonyt nyújtanak.
„Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet era, hogy ezek a trendek nem
alkalmasak a marketingbe egy az egyben történő átültetésre, bárhol a világon" –
állapítja meg a Nielsen globális elemzője. – „Például egy Németországban
kényelmet szolgáló termék nem biztos, hogy ennek a kritériumnak Brazíliában is
megfelel. Egy kedvező ár/érték viszony Kanadában nem jelenti azt, hogy ugyanaz
elmondható Indiában is. Az egyes országok piacai, városok és demográfiai
szegmensek között mindig szükséges különbséget tenni, és megérteni a helyi
fogyasztókat".
##
Táblázat. Az alkoholmentes szomjoltó italok
– értékben mért – kiskereskedelmi forgalmának növekedése a nemzetközi
régiókban, egyik évről a másikra. Százalékban.
Régió |
Teljes élelmiszer- Forgalom |
Alkoholmentes szomjoltó italok |
Európa |
3 |
4 |
Észak-Amerika |
4 |
7 |
Latin-Amerika |
10 |
12 |
Fejlődő országok |
13 |
15 |
Ázsia-Óceánia |
4 |
4 |
Forrás: Nielsen piackutató vállalat
Táblázat. Magyarországon a szomjoltó italok
– mennyiségben mért – kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok pici
részesedése 2006 augusztus-2007 július között. Százalékban.
Bolttípus |
Szénsavas Üdítőital |
Gyümölcslé |
Ásványvíz |
Sör |
2 500 nm felett |
24 |
27 |
33 |
20 |
401-2 500 nm |
25 |
33 |
42 |
28 |
201-400 nm |
8 |
9 |
7 |
6 |
51-200 nm |
22 |
18 |
11 |
20 |
50 nm és kisebb |
21 |
13 |
7 |
26 |
Forrás: Nielsen piackutató vállalat
Táblázat. Szomjoltó italok egyes
szegmenseinek átlagos fogyasztói árának változása az utóbbi időben.
Forint/liter.
Szegmens |
2006 július |
2007 július |
Növekedés Mértéke % |
Szénsavas üdítőital |
102 |
113 |
11 |
Juice |
245 |
274 |
12 |
Nektár |
186 |
206 |
10 |
Ital |
129 |
145 |
13 |
Szénsavas ásványvíz (dús) |
|
|
3 |
Szénsavmentes ásványvíz |
|
|
6 |
Sör |
263 |
270 |
3 |
Forrás: Nielsen piackutató vállalat
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >