Dinamikus magyar középvállalatok
Több száz nagy ütemben fejlődő magyar vállalkozást talált a Coface Hungary és a Világgazdaság első ízben elkészített „Dinamikus közép vállalatok” (magyar klasszisok) elnevezésű, közös elemzése.
Az elemzés alapja a Coface
Hungary által kidolgozott úgynevezett dinamikus
növekedési mutató volt. Bár a kutatás
több száz különösen sikeres céget
talált, az elemzésbe minden magyarországi
EU-régióból a húsz leggyorsabban növekvő
cég került be. A cégek közül nem egy,
akár az ezer százalékot is megközelítő
dinamikával növekedik.
Dercze Zoltán, a Coface Hungary
országigazgatója szerint az elemzés jól
mutatja, hogy vannak kiemelkedő cégek a magyar
középvállalatok körében is. Mégpedig
az európai méretekben mérve közepes
vállalatok között, vagyis az Európai
Bizottság ajánlása szerint olyan cégek
ezek, amelyek legalább 10, de legfeljebb 43 millió euró
árbevételt értek el. Közel 20 éve
figyeljük a hazai vállalkozásokat, sajnos
nincsenek sokan, akik huzamosabb ideig is képesek szinten
tartani üzletmenetüket, sőt még fejlődni is
tudnak. Ezek a cégek azok, amelyek versenyképes
terméket állítanak elő és külföldre
is sikeresen exportálnak, sikereik oka szemlátomást
az innováció, a cégvezetés szaktudása,
a felkészültség, a piac alapos ismerete – hívja
fel a figyelmet Dercze.
A „dinamikus közép
vállalatok” (magyar csúcsok) elemzés beszámol
arról is, hogy merre tartanak az egyes EU-régiók
és láthatóvá válnak egyes markáns
különbségek, a régiók gazdasági
arculatának eltérései. Meglepő, hogy a
kiemelkedően növekvő cégek között minden
régióban találni építőipari
vállalkozást és magas az élelmiszeripari
cégek száma is.
A régiós top 20 vállalat
akár a nemzetközi pénzügyi, szakmai, valamint
kockázati és magántőke befektetők számára
is vonzó célpontoknak számítanak. Kiugró
növekedésük nem egy cégnél intenzív
export tevékenységgel, vagy a belső piac olyan
szegmensének lefedésével függ össze,
amely lehetővé tette a kiugró teljesítményt.
Bár az elemzésbe csak a
leggyorsabban növekvő középvállalatok
kerültek be minden régió esetében, azok
között mégis óriási az eltérés.
A leggyorsabban fejlődő cégek természetesen
Közép-Magyarországon találhatók, de
az már meglepő, hogy a régió top 20 cége
közül a legkisebb ütemben fejlődő vállalkozás
is nagyobb dinamikával növekedik, mint a leggyorsabb
ütemben gyarapodó dél-dunántúli,
vagy dél-alföldi vállalkozás.
Jól látszik, hogy vidéken
nagyobb a növekedés szórása is. Kimondható,
hogy a gazdaság- földrajzi eltérések még
a legjobb cégek esetében is éreztetik a
hatásukat. Vagyis a legfejlettebb régiók nagy
ütemben fejlődő cégeivel a kisebb potenciállal
bíró térségek gyakorlatilag semmilyen
területen sem vetekedhetnek. A lemaradás minden téren
tetten érhető.
A hét EU-régió
elemzése során kitűnt, hogy a dinamikus
középvállalatok elhelyezkedésében
Budapest mellett öt megye túlsúlya jellemzi az
országot. Vagyis a fejlődő cégek elsősorban a
fővárosból, valamint Győr-Moson-Sopron,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Fejér és
Bács-Kiskun megyéből kerülnek ki. Ezek azok a
megyék, ahol legalább tíz Magyar Klasszis
székhelye megtalálható.
A dinamikusan növekvő cégek
között a legtöbb magánszemélyek
tulajdonában van, ez a 7 régió 140 cégének
57 százalékát teszi ki, míg kisebb
részüket – 14 százalékukat – vegyes,
vagyis részben magánszemélyek, részben
más cégek birtokában lévő vállalkozások
adják. A kizárólag Magyarországon
bejegyzett cégek tulajdonolta vállalkozások
aránya 29 százalék. (Ezek között akad
ugyan olyan is, amely egy külföldi vállalatcsoporthoz
tartozik, de számuk elenyésző.)
A tőkeakkumulációban a
dinamikus középvállalatok jól állnak.
Az elemzésben szereplő cégek összesített
saját tőke értéke a 2004-es 95,8 milliárd
forintról 2006 végére 144,8 milliárd
forintra gyarapodott, vagyis a növekedés több mint
másfélszeres, éves átlagban 23 százalékos
volt.
A 140 vizsgált cég
2004-ben együttesen közel 330 milliárd forintos
árbevételét 2005-re 480, majd 2006 végére
650 milliárd forintra emelte, azaz a 2004-es értéket
a következő két év során több mint
megduplázták. A növekedés éves
átlagban 40 százalék volt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >