Díjmentesen érhető el az aszálymonitoring-hálózat online felülete
Az aszálymonitoring-hálózat a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer, amely májustól mindenki számára elérhető nyílt, ingyenes internetes felületen. Az éles indulás előtt a tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködött annak érdekben, hogy a NAK tapasztalatai, javaslatai beépüljenek a rendszerbe, és hogy a felhasználók, a gazdálkodók a számukra legfontosabb információhoz juthassanak hozzá.
Az aszály kockázata nagy, különösképpen a klímaváltozás miatt, a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással az aszály azonban még elkerülhető. Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, azonban az aszály miatt 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban. A gazdálkodók idén már 60 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt. Ez év márciusában nem árvízzel és belvízzel küzdöttek, hanem a vízhiánnyal, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket.
A vízügyi ágazat mindezért olyan megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgozott ki, amely időben jelzi az agrárium számára, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének. A komplex vízhiány-előrejelző rendszer májustól mindenki számára elérhető egy nyílt, ingyenes internetes felületen.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a KITE Zrt. együttműködésében 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert. Már közel 50 megfigyelőállomást helyeztek üzembe a leginkább vízhiányos alföldi területeken. A közeljövőben megközelítőleg 150 állomásból álló hálózat fedi le az ország teljes területét, és interpolálja az adatokat a köztes területekre. Az állomások számának folyamatos növelésével az egész ország területére kiterjedő hálózat kialakítása a cél, mind a központi, mind a magán-mérőállomások tekintetében. A mérőállomások a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület-nedvesség) mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés. A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.
Az aszálymonitoring-hálózat szöveges kiértékelését elvégzik, és ezt közzéteszik a Vízháztartási tájékoztatóban. Ez a kiadvány a helyzetértékelésen túl (csapadékösszeg, középhőmérséklet-eloszlás, talajnedvesség mértéke, talajvízszintek, az operatív aszály- és vízhiány értékeléseket, valamint a belvíz helyzetértékelések) ismerteti a várható időjárást, valamint a vízháztartási jellemzőket is. A tájékoztató rendszeresen elérhető az OVF honlapján, valamint a NAK megyei szervezeteinél is.
Az aszálymonitoring-rendszer internetes elérhetősége: https://vizhiany.vizugy.hu/.
Kapcsolódó cikkeink
Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Ingyenes pályázatírással segíti a kisüzemi beruházást tervező tagjait a NAK
Újabb ingyenes szolgáltatással segíti tagjait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >Új alapokra helyezi együttműködését Magyarország és a FAO
A magyar kormány és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete…
Tovább olvasom >