Magazin: Digitalizáció és összefogás – a kertészeti ágazat jövője

A Zsendülés IV. Kertészeti Konferencián részt vevők mindegyike egyetértett abban, hogy az ágazat sikerének kulcsa a lehetőségek felismerése és kihasználása, az integrált együttműködés és a kertészetek digitalizációja.

Bár a zöldség-gyümölcs fogyasztás az utóbbi években némileg visszaesett, a Szegeden megrendezésre került Zsendülés Kertészeti Konferencia visszatérő előadója, dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár szerint a kormány piacvédő támogatásai segítik a fogyasztásösztönzést. Kiemelt figyelmet kap többek között a gyermekek egészséges életmódra nevelése az iskolazöldség- és gyümölcs program keretében. 2242 iskolában közel 560 000 kisdiák kap heti 3-4 alkalommal paprikát, paradicsomot, almát, körtét és idénygyümölcsöket.

Dr. Feldman Zsolt a konferencia nyitó előadásában elmondta: nem véletlen, hogy a kormány az idei évben közel 6 milliárd forintot szán a termelői szerveződések támogatására. A helyettes államtitkár a spanyol és a holland szerveződéseket említette példának, ahol az integrált együttműködés segítségével a megtermelt zöldség és gyümölcs közel 60%-át értékesítették a termelői szerveződések. Középtávon Magyarországon is ez az összefogás biztosítja majd az alkuerőt és ezáltal a stabilabb jövedelmezőséget.

A beruházások éve

Péter Mihály
tag
Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület

Az idei év a fejlesztések, beruházások éve lesz – állapította meg a konferenciát szervező Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület egyik tagja, Péter Mihály.
Az üllési paradicsomtermelő szavait megerősítette Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár is. Az államtitkár előadásában kiemelte: eddig több mint 4700 kertészeti beruházási kérelmet támogatott a Miniszterelnökség, melynek eredményeképpen mintegy 98 milliárd forint támogatás felhasználásával valósulhatnak meg kertészeti fejlesztések az országban. Csongrád megye ebből az összegből közel 10 milliárd forintban részesül, amelyet többek között kertészeti gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, gomba- és hűtőházak, illetve üveg- és fóliaházak létrehozására, valamint a borászati ágazat fejlesztéseire fordíthatnak a térség gazdálkodói.

A Zsendülés Kertészeti Konferencia egyik nagy előnye, hogy a résztvevők interaktívan közreműködhetnek az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésekben. A negyedik Zsendülésen sem maradhatott ki a zöldség-gyümölcs termékek 27 százalékos áfájának kérdése, mint a fejlesztések egyik gátja. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vizsgálja az adórendszer átalakításának lehetőségeit – tájékoztatott Kis Miklós Zsolt, aki elmondta még, hogy az átalakításhoz több európai ország, köztük Lengyelország példáját is figyelembe veszik.

Egybites felhasználók?

Ma már megkerülhetetlen a kertészetekben a precíziós gazdálkodás, ez az alap. Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója szerint a mezőgazdaságban a digitalizáció negyedik korszakát éljük, ami túllép a precíziós gazdálkodáson, hiszen már információátadás is történik a kapcsolatrendszerekben. Hazánkban munkájuk során a termelőknek közel fele használ GPS-t, negyedük pedig tabletet.

_{A kiskereskedelmi blokk moderátora Saltzer Kornél volt}

Juhász Anikó
főigazgató
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Juhász Anikó kiemelte, hogy a digitális ismereteket mindenképp bővíteni kell, hiszen a mezőgazdaságban egyre több érzékelő, robot és drón jelenik meg, ezek kezeléséhez pedig nem árt a megfelelő előképzettség. Jellemző Magyarországra az az adat, amit a főigazgató asszony előadására válaszként Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője ismertetett: a magyar munkavállalók a világon az egyik legfelkészületlenebbek a digitalizáció kihívásaival szemben. Baja Sándor azt is elmondta, a szakképzetlen munkaerő aránya a cégeknél a 15 évvel ezelőtti 28 százalékról mára 52 százalékra nőtt. Az ő munkájuk azonban 5-10 év múlva automatizálódni fog. Ez a tény felveti a kérdést: vajon hova áramlik a felszabadult, szakképzetlen munkaerő? A mezőgazdaságba? A szolgáltató szektorba?

Kövessük a jó példát

Vannak, akik a nehézségek ellenére is helyt álltak, és prosperáló cégeket adnak át az új generációnak. Ilyen ember dr. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki a szentesi paprika brandről mesélve feltárta életútját, megosztotta a hallgatósággal a tapasztalatait.

_{Dr. Csikai Miklós: Zsendülés életműdíj}

A Zsendülés Konferencia újdonsága, hogy az eddig kicsit elhanyagolt gyümölcstermelők most külön blokkot kaptak, ahol megbeszélhették a magyar gyümölcstermesztés jövőjét, és a külföldi vendégek előadásaiból inspirációt nyerhettek a hazai ágazat megújításához.

A fiatal, lendületes Kelemen Péter moderálásával lezajlott előadások szintén azt jelezték, érdemes felemelni a fejünket, hogy észrevegyük a külföldi példákból a hazánkban is alkalmazható elemeket. A fejlesztés a gyümölcstermesztésben is kiemelt fontosságú: a magyar kutatóállomások megújításával, finanszírozásával külföldön is versenyképes fajták nemesítésére leszünk képesek.

_{A Zsendülés-díj 2018 díjazottjai balról-jobbra: Kocsis S. Sándor (Móra Zoltán helyett vette át),
Veres Attila, Kelemen Péter, Dr.Csikai Miklós, Nagy Zoltán és Ungerbauer György
(a képről hiányzik: Hegedűs testvérek, Móra Zoltán)}

Hol és kinek?

2017-ben a háztartások napi fogyasztási cikk kiadásaik 28%-át frissárura (pékáru, zöldség, gyümölcs és friss hús) költötték. Ez derült ki a konferencia második napján, a piacnak dedikált napon, Csillag-Vella Ritának, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatójának előadásából. A rossz hír az, hogy a friss zöldség-gyümölcsre fordított kiadások 2016-ról 2017-re enyhén csökkentek. A vásárlók kedvenc zöldségeiket (burgonya, vöröshagyma, paprika, paradicsom) és gyümölcseiket (görögdinnye, alma, banán, barackfélék) továbbra is szívesen vásárolják meg hipermarketekben, de folyamatosan erősödik a diszkontáruházak pozíciója. A közelség, a kényelem és a kedvező árfekvés miatt egyre nagyobb kosárértékek jelennek meg a diszkontokban, és átalakul vásárlóközönségük is.

A vásárlói motiváció megértésében a piackutatás mellett a kereskedők segítségére lehet a marketing és a pszichológia is. Az idei Zsendülésen dr. Forgács Attila gasztropszichológus, egyetemi docens remek előadása segített abban, hogy megértsük, mi alapján választ a vásárló, miért pont az adott ételt, az adott márkát részesíti előnyben, és hogyan befolyásolhatjuk döntésében úgy, hogy ne érezze magát kellemetlenül, előnye is származzon a döntéséből, és újra visszatérjen hozzánk vásárolni.

Pónyai Réka