Digitális vállalatok Magyarországon

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2024. 11. 13. 10:38

Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától. De vajon hogyan teljesítenek a hazai cégek a digitalizáció szempontjából EU-s vetélytársaikhoz képest? – teszi fel a kérdést a GKI elemzése.

A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.

A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a kkv-szektorban is ekkora a lemaradásunk. Így valószínűleg az ágazati eltérések húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az Unióban az Európai Bizottság adatai szerint a vállalatok 32%-a használ legalább kétféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.

Még ódzkodnak a vállalatok az AI-tól

Az előző években rengeteget fejlődő mesterséges intelligencia bevezetésére való hajlandóság. Míg 2023-ra az uniós vállalatok 8%-a használt már valamilyen AI-alapú megoldást, a hazai cégeknek csupán 3,7%-a élt a lehetőséggel. A mesterséges intelligenciát bevezetni tervező magyar vállalatok saját bevallásuk szerint jellemzően a szakértelem hiánya és a magas várható költségek miatt nem használnak még AI-t, de fontos gátló tényező a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás hiánya és a jogi háttér bizonytalansága. Azon magyar vállalatok, amelyek mégis használnak mesterséges intelligenciát, jellemzően a marketing és értékesítés, a számvitel és pénzügy, valamint a termelés területén veszik hasznát az új technológiának.

Az elektronikus értékesítés volumenét tekintve meglehetősen jól állunk: hazánkban a vállalatok nettó árbevételének 23%-a származik online értékesítésből, megelőzve az EU-s 18%-ot. A kis- és középvállalataink vezetői is kihúzhatják magukat: itt 18% a hazai arányszám, ami jelentős különbség a 12%-os uniós szinthez képest. Emellett az e-kereskedelmet végző kis- és középvállalatok arányát tekintve is jobban állunk az EU-s átlagnál (21,8% a 19,1%-kal szemben). Érdekesség, hogy a 250 fő fölötti hazai vállalatok esetében háromszor olyan magas az online értékesítő szereplők aránya, mint a 10–49 fő közti cégeknél. Tegyük hozzá: hogy a digitalizáció terjedését jelentős EU-forrás is segítette 2010–2023 között.

Digitális Intenzitás

Az Európai Bizottság Digitális Intenzitás Indexe egy komplex mutatószám, mely részben a fent bemutatott indikátorok alapján próbálja megragadni különböző országok vállalatainak digitalizációs szintjét.

Az index alapján látszik, hogy hazai üzleti szféra digitalizációs szintje le van maradva az EU-s átlagtól. Bár régiós viszonylatban a mi számaink a legjobbak, a dicsőség keserédes, hiszen a közép-kelet-európai országok jellemzően az uniós viszonylatban a leggyengébben teljesítő harmadban szerepelnek.

A magyar cégek egyre több digitális technológiát vezetnek be. Ezt a trendet a koronavírus-válság felerősítette, de úgy tűnik, a poszt-COVID világban sem áll meg a digitalizáció térnyerése a hazai vállalatok körében. Bár régiónkban aránylag jól állunk, további erőfeszítések szükségesek, ha el akarjuk érni az Európai Unió átlagának a szintjét. //