Digitális hagyományőrzés az alfa generáció jegyében
Az idei húsvétkor kiváló példát mutat számos magyar település arra, hogyan lehet a gyakran több száz éves néphagyományokat életben tartani, továbbadni a fiatalabbaknak. A Magyarországon is jelen lévő okos kommunikációs hálózat tapasztalatai azt mutatják, a Z és alfa generációkhoz tartozók meglepően nyitottak lehetnek a hagyományőrzésre, ha az információ, a kezdeményezés számukra releváns ‒ azaz digitális ‒ csatornán, leginkább mobiltelefonon érkezik.
A húsvéti hagyomány életben tartása egyáltalán nem evidens. Ennek egyértelmű jele a locsolkodók évről évre csökkenő száma, de a húsvét, mint ünnepkör ennél azért összetettebb. A negatív tendenciának látszólag ellentmond, hogy mint kiderült, a 30 alattiak, tehát a Z és az alfa generáció egy jelentős része örömmel vesz, venne részt ehhez kapcsolódó alkalmakon, rendezvényeken ‒ ha egyáltalán értesülnek ezekről. A hagyományőrzés tehát kommunikációs kérdés is; a fiatalabbakat olyan csatornán kell megszólítani, amelyen keresztül el is jut hozzájuk az üzenet, azaz elsősorban okostelefonon.
Ezt ismerte fel számos magyar település, ahol a húsvéthoz kapcsolódó események hírét már mobilapplikáció segítségével juttatják el a lakossághoz ‒ ismertette Czinger Erik, az önkormányzatok körében is kedvelt, Munipolis nevű okos kommunikációs hálózatot működtető cég hazai vezetője. Az események különbözőek, a közös csak az, hogy mindegyikre a korábbinál hatékonyabban toboroznak résztvevőket a korral haladó önkormányzatok.
A napokban Véménden húsvéti tojásírásról, Nyárlőrincen gonoszűző határkerülésről, Süttőn húsvéti ramazuriról, Tápiószelén és Nagyvenyimen húsvéti játszóházról, Győrújfaluban nyuszis barkácsdélutánról értesülhettek a lakosok, hogy csak néhány példát említsünk.
Természetesen a települések nem csak a húsvéti népszokások életben tartása miatt döntöttek a rendszer használata mellett. A megoldás alapjaiban változtatta meg a korábban rendszertelen, gyakran érdektelenségbe fulladó kommunikációt a lakosok és az önkormányzat között. Nemcsak a hagyományőrző rendezvények iránt nőtt meg az érdeklődés, hanem általában a település ügyeivel kapcsolatban is. Mivel a platform kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, számos olyan helybéli kapcsolódott be, akik korábban úgy érezték, hogy a településről szóló döntéseket a „fejük felett hozzák”.
Mivel a húsvétot Európa nagy részén ünneplik, lényegében azonosak a tapasztalatok Csehországban, Szlovákiában Németországban, és mindenütt, ahol a Munipolis szintén elterjedt az önkormányzatok körében ‒ zárta az összefoglalót a szakember.
Kapcsolódó cikkeink
Elbizonytalanodhatnak a milliomosok – most dől el, meg tudja-e tartani őket a hazai privátbanki szektor
A szabályozói környezet változékonysága és a gyorsan változó elvárások miatt…
Tovább olvasom >Tiszta haszon!
A higiéniai piac néhány nagy szereplőjét piacról, termékújdonságokról, vásárlói preferenciákról,…
Tovább olvasom >Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség
A vállalkozások számára 2024 a stabilizáció időszaka volt – de…
Tovább olvasom >További cikkeink
62 700 vásárlás – minden korábbi rekord megdőlt az ALDI Sziget-boltjában
Immár nyolcadik alkalommal települt ki az ALDI a Sziget Fesztiválra…
Tovább olvasom >A Minecraft világa megelevenedik a SPAR áruházaiban
A világ egyik legismertebb és legkedveltebb videojátékának karakterei – köztük…
Tovább olvasom >Agrárminisztérium: a nemzeti kormányra mindig számíthatnak a magyar gazdák
A kormány egyik legfontosabb szövetségesei a magyar gazdák, ezért a…
Tovább olvasom >