Derűlátóan látják a románok személyes pénzügyeiket

Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk exportja számára Németország után a második legnagyobb partner Románia. Kivitelünkből 12 százalékkal részesedik a tavalyi első tizenegy hónap KSH-adatai alapján.

Élelmiszer otthoni elfogyasztására egy átlagos romániai háztartás kiadásainak 28 százalékát fordítja, további 2 százalékot pedig otthonán kívüli étkezésre. A lakhatás visz el 20 százalékot. Többek között ezt tárta fel a Nielsen kutatása a fogyasztói bizalomról a legutóbbi negyedévben. (Európában az átlagos mutatók sorrendben 20, 5 és 23 százalék).

Főleg ruhán, szórakozáson spórolnak

Ugyanakkor a romániai fogyasztók nem feltétlenül az élelmiszereken igyekeznek spórolni. Ezzel kapcsolatban érdemes megismerni néhány tényt.

Az ottani válaszadók többsége, 57 százaléka változtatott háztartásának egy évvel korábbi költésein azért, hogy spóroljon. Azok közül, akik Romániában az egy évvel korábbitól eltérően osztják be pénzüket, csak minden harmadik váltott olcsóbb élelmiszerre. Inkább csökkentik az új ruházati cikkekre költött kiadásaikat, visszavettek az otthonon kívüli szórakozásból, igyekeznek otthon kevesebb gázt és áramot használni, csökkentették a nyaralást, utazást.

Sorrendben csak az ötödik-hatodik helyen szerepel, egyaránt 29 százalékos említéssel, hogy levettek telefonköltségeikből, és olcsóbb élelmiszerre váltottak. (Európában a válaszadók átlagosan szintén 57 százaléka adja ki másként, másra a pénzét, mint egy évvel korábban. Közülük legnagyobb arányban az új ruhák vásárlását fogták vissza, majd az otthoni szórakozást, és mindjárt utána következik az olcsóbb élelmiszer).

Régiónk élbolyában
a fogyasztói bizalom

Aki Romániában keres vevőket, régiónk többi országának átlagához képest kedvező fogyasztói hangulatra számíthat. Ami pozitívan hat a vásárlási kedvre.

A Nielsen által mért romániai fogyasztói bizalmi index a tavalyelőtti második negyedévben átlépte a 70 pontos határt, és azóta ott mozog.

Múlt évben negyedévről negyedévre így alakult: 74, 78, 74, majd 79 pont. Ez utóbbi már alig marad el a 81 pontos európai átlagtól. Közép- és Kelet-Európában pedig a második legnagyobb mutató a csehországi 97 pont mögött.

(Kimondottan optimizmust 100 pont jelent az index értékelésénél. Földrészünkön a bizakodás bűvös határát csak a dánok és a britek lépték át 110, illetve 101 pontjukkal a negyedik negyedévben.)

Az index három összetevője közül a romániai megkérdezettek majdnem fele, 49 százaléka látja többé-kevésbé kedvezőnek saját személyes pénzügyi helyzetét 2016-ban. Jóval kevesebben ítélik meg összességében pozitívan az idei munkahelyi kilátásokat, a válaszadók 30 százaléka. Harmadik összetevő: ahogyan jövedelmét és az árakat nézi, az ottani válaszadók szintén 30 százaléka tartja a megkérdezés időszakát kisebb-nagyobb mértékben jónak arra, hogy megvásárolja mindazt, amire szüksége van. (A három európai mutató átlaga sorrendben 41, 32 és 35 százalék).

Javulnak a bolti eladások trendjei

Mindebből mit tükröznek a romániai élelmiszer-kiskereskedelem trendjei? Az elmúlt nyolc év során kétszer fordult elő, 2010-ben és 2014-ben, hogy a megelőző évhez képest csökkent a bolti forgalom érték és mennyiség szempontjából is.

A kilábalás jeleit érzékelhettük a legutóbbi április–augusztusi periódusban. Összességében tavaly a romániai élelmiszerüzletek bevétele 0,4 százalékkal nőtt. Lényegében stagnált az előző évhez viszonyítva. Mennyiséget tekintve viszont 3,1 százalékkal többet adtak el. Az átlagárak pedig 2,7 százalékkal csökkentek.