Deloitte: így védi a világ a gyárait a koronavírus hatásaitól

A koronavírus járvány miatt világszerte bevezetett drasztikus lépések (karantén, határzár, kijárási tilalom stb.) nehéz helyzetbe hozták az érintett országok gyártószektorát. Több üzem teljesen leállt, a beszállítói láncok működése lelassult, alapanyag- és munkaerőhiány vagy éppen munkanélküliség fenyeget. Ezzel párhuzamosan számtalan kis- és középvállalkozás jövője is veszélybe került.

A kritikus helyzetet érzékelve a kormányok számos olyan intézkedést hoztak, mely a gazdasági nehézségek megfékezésére, a csődközeli állapotba került vállalkozások megsegítésére irányulnak. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy a világ egyes országaiban milyen intézkedéseket hoztak a vállalkozások védelme, a jelenlegi munkavállalók munkahelyeinek megőrzése, a gyártószektor támogatása érdekében.

Adófizetéshez kapcsolódó könnyítések

A legtöbb érintett országban „alapelv”, hogy elhalasztják valamely adófizetési kötelezettség teljesítését. Az államok többsége megszüntette a késve benyújtott bevallásokhoz, illetve elkésett befizetésekhez kapcsolódó büntetéseit, valamint a késedelmi kamatot. A távol-keleti országok közül Indonézia és Kína, Európában pedig gyakorlatilag az összes állam hasonló metódust alkalmaz, legyen szó Nyugat-Európáról (mint például az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Belgium), vagy a Balkán-félszigetről (többek között Bosznia és Hercegovina, valamint Bulgária). Belgium, valamint Bosznia és Hercegovina esetében külön említésre méltó, hogy az egyes adófizetési kötelezettségek esetén, a fentieken túl, lehetőség nyílik az adó összegének részletekben történő megtérítésére. Boszniában például erre 2020 végéig van lehetőség.

Vannak olyan országok is, melyek más módon, adókedvezmények biztosításával, illetve egyes szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó adókulcsok csökkentésével nyújtanak segítő jobbot a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Norvégiában például 12%-ról 8%-ra csökkent az utasszállítási szolgáltatás után fizetendő adó mértéke, a légiutasközlekedéshez kapcsolódó adó pedig eltörlésre került 2020. január 1. és 2020. október 31. között. Az Amerikai Egyesült Államokban elkészült egy adókedvezményekről, illetve különböző ösztönzőkről szóló tervezet, melyben 850 milliárd dollárt különítenének el kárenyhítésre. Olaszországban adókedvezményeket kapnak azon cégek, melyek bevétele legalább 25%-kal csökkent a járvány következtében. Kínában egyes szolgáltatások adómentességben részesülnek, illetve a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú termékek gyártásához (maszkok, védőruhák) kapcsolódó költségek levonhatók a társasági adóból.

KKV-kat segítő intézkedések

Számos országban a KKV-kat támogató intézkedéseket vezettek be, melyek elsődleges célja a KKV-k által korábban felvett hitelekkel járó terhek csökkentése, illetve a pénzügyi segítségnyújtás. Ilyen országok többek között Csehország, Ausztrália, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Utóbbiban bevezetésre kerül az ún. „Coronavirus Business Interruption Loan Scheme”, mely egy milliárd font keretében nyújt pénzügyi segítséget a KKV-k számára, valamint létrejött egy, a kisvállalkozásokat megsegítő támogatási program is. Emellett az érintett KKV-knak visszaigényelhetik a két hétnél hosszabb betegszabadság után kifizetett táppénzt. Csehországban a vírus által okozott gazdasági hátrányokkal értintett KKV-k 0%-os kamatlábú kölcsönt igényelhetnek.

Állami támogatások

Az Európai Unió 25 milliárd eurós befektetési alapot hoz létre az egészségügyi és a munkaügyi szektor, valamint a KKV-k megsegítésére. Németország korlátlan mennyiségű felvehető hitelt biztosít azon cégek számára, melyek szorult helyzetbe kerültek a vírus miatt. A német kormány emellett módosította az ún. „rövidített munkavégzési díj” szabályait. Amennyiben a nem megvalósítható munkavégzés az adott vállalkozás dolgozóinak 10%-át érinti (az eddigi küszöb 30% volt), úgy a kormány a munkabérek kifizetésének 67%-át átvállalja. A fennmaradó részt továbbra is a munkaadó fizeti. A rövidített munkavégzési díjra eső munkaadói járulékot is megtérítik a munkáltatók számára. A rendelkezések a kölcsönzött munkaerőre is vonatkoznak, ami nagy hatással lehet a gyártó szektorra. Egyedülálló intézkedésnek számít, hogy a francia állam kártalanítani kívánja azon munkavállalókat is, akiket arra köteleztek, hogy maradjanak otthon, anélkül, hogy további információkkal látták volna el őket a jövőbeni juttatásaik kapcsán.

A magyar lépések

A kormány rendeletek formájában próbál úrrá lenni a kialakult helyzeten. Napról-napra újabb és újabb hírek, illetve jogszabályok jelennek meg. Többek között ilyen kiemelendő intézkedés, hogy 2020. év végéig felfüggesztésre kerülnek azon hiteltörlesztések, melyeket a 2020. március 18-áig kötöttek a felek, a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket pedig június 30-ig meghosszabbítják.

Bizonyos kritikusan érintett szektorokban, mint például a turizmus, vagy a kulturális szolgáltatások, a munkáltatók teljes járulékfizetés-kötelezettsége eltörlésre kerül. Külön fontos lehet a gyártószektor szereplőinek, hogy a munkavállalási szabályokat – még nem teljességgel tisztázott módon – rugalmasabbá teszik, ezzel azt elősegítve, hogy a munkáltatók, illetve a munkavállalók adott esetben könnyebben megegyezhessenek, ami közvetve csökkenti a munkaerőhiányt és mérsékli a várható munkanélküliséget.

„Az állami intézkedések mellett a gyártó vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy házon belül mivel tudják biztosítani helyzetüket rövid, illetve hosszú távon. A meglévő szabályozási környezetben is több eszköz állhat rendelkezésre, például fizetési könnyítés vagy adókedvezmény formájában” – mondta a körképet készítő Gábor Zoltán, a Deloitte Manufacturing csoportjának vezetője.