Deloitte: egyre többet költenek kutatás-fejlesztésre a magyar vállalatok
A vállalkozások kutatás-fejlesztéssel (K+F) kapcsolatos ráfordításai a 2010-2013-as időszakban jelentősen nőttek, ennek eredményeként kilenc évnyi, 1 százalék körüli stagnálás után 2013-ra 1,41 százalékra nőtt a GDP arányos K+F költés Magyarországon – derült ki a Deloitte K+F szektorról alkotott körképéből.
Az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatás szerint a szabadalmak száma is emelkedett, 2010 végéig 13 853, 2013 végére pedig már 19 130 szabadalmat jegyeztek be.
A tanácsadó cég ugyanakkor rámutatott, hogy az EU tagállamok GDP arányos K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3 százalék felett van, így Magyarország továbbra is a 20. helyen van az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.
A Deloitte szerint Magyarországon az állami támogatás szerepe kiemelkedő, mindemellett a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re. Ezen projektek értékei azonban nem az eredményekben – mivel azok nem feltétlenül az országban hasznosulnak – hanem abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket – írták.
A tanácsadó cég szerint kérdéses, hogy a vállalatok és kutatóhelyek közös projektjeit miként befolyásolja majd a közelmúltban hozott törvény, miszerint az államot illeti meg minden központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező-, valamint az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok.
A Deloitte úgy véli a magyar kkv-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Mérsékelt optimizmus és javuló kilátások a közép-európai ingatlanszektorban
A közép-európai ingatlanpiaci szereplők többsége arra számít, hogy idén a…
Tovább olvasom >Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabálya
A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították…
Tovább olvasom >A globális minimumadó transzferárazási vonatkozásai
A tavalyi évtől Magyarország is alkalmazza a globális minimumadó szabályait,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Zsigó Róbert: érezhetően csökken az alapvető élelmiszerek ára az árrésstop hatására
Az árréstop bevezetésének hatására érezhetően csökken az alapvető élelmiszerek ára…
Tovább olvasom >Elkezdődött a bárányhúst népszerűsítő húsvéti kampány
Elkezdődött a bárányhúst népszerűsítő húsvéti kampány, amely az ünnepi időszakon…
Tovább olvasom >Stabilitás, bizalom, együttműködés – üzentek a kormánynak a kiskereskedelmi szereplők
Az árréskorlátozások hosszú távon veszélyeztethetik a beszállítói kapcsolatok stabilitását, miközben…
Tovább olvasom >