Deloitte BankIndex: tovább erősödött a magyarok pénzügyi optimizmusa

Tovább javult az előző évhez képest a magyar lakosság hangulata a mindennapi pénzügyeit illetően – derül ki a Deloitte-Scale BankIndex legfrissebb felméréséből. Nem csak a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeket látják optimistábban az emberek, a hitelfelvételi kedv is az elmúlt két év legmagasabb értékét érte el. Ha folytatódik ez a trend, az már középtávon is a hitelpiac beindulásához vezethet. A lakossági bankolást átfogóan vizsgáló országos reprezentatív kutatás arra is rámutatott, hogy az emberek inkább kényelmesek a pénzügyeikben, és nem keresik aktívan az olcsóbb banki termékeket. Bár az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége sokakat megmozgatott, a lakosság közel egyharmada nem igényelte azt a bankjánál.

Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere elmondta: A korábbi kutatási tapasztalatokkal szemben a növekvő optimizmus már nem csak a fogyasztással és megtakarítással, de a hitelfelvétellel kapcsolatban is érzékelhető. Ennek köszönhetően mindhárom területen az elmúlt két év átlagát meghaladó optimizmust láthatunk. A bankok megítélése továbbra is ellentmondásos viszont a lakosság körében. A válaszadók közel kétharmada tartja fontosnak tevékenységüket, de csak alig több mint egynegyedük szerint működnek tisztességesen. Pozitív trend látszik kibontakozni viszont a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban, így azokról kedvezőbben vélekednek az emberek, mint a pénzintézetekről.

Már nem csak az „utolsó mentsvár” a hitel

A hitelfelvételi hajlandóság 2012 eleje óta a múlt év decemberében mutatta a legmagasabb értéket. Bár még mindig alapvetően elutasítók az emberek a hitelekkel szemben, az elmúlt időszakban enyhült ez az elzárkózó magatartás. 2013 első félévéhez képest 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben hitelt vesznek fel (73%).

Hasonló változások tapasztalhatóak a megtakarítási optimizmus terén is: 5.4 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban (62%). Alig tapasztalható azonban változás a megtakarítással nem rendelkező lakosság arányában (88%), ezért az optimizmus növekedését elsősorban a magasabb jövedelműek derűlátása okozhatja.

Legnagyobb mértékben a fogyasztással kapcsolatban javult a lakosság hangulata. 2013. első félévéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik úgy érzik, nem tudnak többet költeni a mindennapokban (61%). Míg korábban a fogyasztási és megtakarítási optimizmust kifejező indexek szorosan követték egymást, 2014 elején a két index közötti olló szélesebbé vált. A fogyasztási várakozások ugyanis februárban a karácsonyi időszakban mért csúcshoz képest kevésbé csökkentek.

Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere elmondta: A Deloitte BankIndex legfrissebb adatai szerint a lakosság egyre kevésbé tekint úgy a hitelekre, mint az „utolsó mentsvárra”. A kedvező makro- és pénzpiaci környezetben várakozásaink szerint tovább enyhülhetnek a hitelekkel kapcsolatos ellenérzések. Ha minderre a kínálati oldal is megfelelően tud reagálni, akkor már a közeljövőben beindulhat a hitelpiac. A megtakarítások terén nem számítunk ugyanakkor további hangulatjavulásra a következő időszakban. Az emberek várhatóan a többlet jövedelmüket fogyasztásra fordítják, így tovább nőhet az olló a fogyasztói és a megtakarítási optimizmust kifejező indexek között.

Körültekintőbben választunk megtakarítási terméket, mint hitelt

A lakosság mindennapi pénzügyekkel kapcsolatos döntéseit elsősorban a kényelem befolyásolja, nem jellemző, hogy tudatosan keresnék az olcsóbb megoldásokat. Az elmúlt hónapok alighanem egyik leggyakoribb pénzügyi döntése az ingyenes készpénzfelvétel igénylése volt, ami nagyszámban mozgatta meg az embereket. A jelentős médiavisszhang ellenére a lakosság közel egyharmada még nem élt ezzel a lehetőséggel. Az ingyenes készpénzfelvételt igénylők között az idősebb korosztályba tartozó, magasabb jövedelmű, aktív bankhasználók voltak felülreprezentáltak.

Termékválasztás esetén sem jellemző a körültekintés, a kedvezőbb banki ajánlatok keresése. A legtudatosabban a megtakarításai elhelyezése során dönt a lakosság: ebben az esetben jobban utánajárnak a részletes kondícióknak, mint amikor hitelfelvételről, vagy a folyószámlanyitásról van szó. A legtöbben azonban még így is annál a banknál keresnek terméket a félretett pénzük befektetésére, ahol más termékkel kapcsolatos szolgáltatást is igénybe vettek.

A pénzügyi termékismeret is hagy kívánnivalót maga után. A legkedveltebb fizetési forma például továbbra is a sárga csekk (80%), a csoportos beszedési megbízást pedig csupán a válaszadók 32%-a ismeri. A legnépszerűbb megtakarítási forma – noha csökkenő mértékben – még mindig a lekötött forintbetét. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyan dinamikusan nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, de a háztartások emellett elsősorban készpénzt halmoztak fel. Ezt jól mutatja az is, hogy a készpénzállomány 2013 decemberében 2560 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a készpénzhányad a háztartások nettó pénzügyi vagyonához képest alapvetően nem változott szignifikánsan 2008 óta, az átrendeződés az állampapíroknak és befektetési jegyek térnyerésének volt köszönhető.

Szép Péter elmondta: Az alacsony kamatkörnyezet és tranzakciós illeték együttes hatására az elmúlt hónapok egyik jellemző trendje a készpénzvagyon növekedése volt. A lakosság és a pénzügyi szektor számára is kihívást jelent, hogy hogyan lehet ezt a jelentős készpénzállományt értékállóbb befektetések felé terelni. A lakosság részéről ehhez a kockázatvállalási hajlandóság növekedésére, a hozamvadászat elindulására lenne szükség. Az alacsony pénzügyi tudatosságra tekintettel azonban az is elengedhetetlen a likvid eszközökben tartott vagyonok „visszacsábításához”, hogy a bankok egyszerűbb és átláthatóbb megtakarítási termékeket alakítsanak ki.