Czomba Sándor: a munkavállalóknak és a munkaadóknak is biztonságot jelent a hároméves bérmegállapodás
A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a hároméves bérmegállapodást – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Czomba Sándor úgy fogalmazott: a megállapodás mutatja, hogy „hová tartunk és mit szeretnénk elérni”.
Az aláírt hároméves bérmegállapodás alapján a következő három évben a minimálbér 9, 13 és 14 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 7 százalékkal emelkedik; az államtitkár szerint ez vállalható kompromisszum. A kormány jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3,2 százalékos inflációval számol, így dinamikus lesz a bérnövekedés – jelezte.
A kormány továbbra is tartani szeretné, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, 2028 januárjában pedig 400 ezer forint körül legyen, ami megvalósítható
– közölte Czomba Sándor.
Az államtitkár kifejtette, hogy a minimálbér közvetlenül 211 ezer embert érint, de ennél sokkal nagyobb hatása van, mert tolja felfelé a fölötte lévő béreket. Ugyanakkor ez a jelentős bérdinamika nem tartható fenn a termelékenység javulása nélkül, a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a következő időszakban növeljék a hatékonyságukat – emelte ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti a munkáltatókat, egyebek mellett a Demján Sándor Program keretében, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését támogató egyéb lehetőségekkel. Azoknak a cégeknek, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, a következő három évben „csúsztatva” kell majd fizetniük a szociális hozzájárulási adót – tette hozzá.
Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek mellett jelezte azt is: hagytak esélyt arra, hogy szükség esetén újratárgyalják a megállapodást. Semmiképpen nem szeretnék a bérek dinamikáját úgy növelni, hogy az az elbocsátások kockázatával járjon – hangsúlyozta.
Kapcsolódó cikkeink
Babzsák és csocsóasztal helyett inspiráló terekre és közösségre vágynak a munkavállalók
Egy friss kutatás szerint az emberek 85 százaléka a home…
Tovább olvasom >A júliusban szigorodó EFO-szabályozás miatt a cégek még inkább nyitottak a diákfoglalkoztatásra
Közeleg a nyári szezon, a diákmunka-piac pedig már most élénk…
Tovább olvasom >Fokozódó feszültségek között lavíroznak a hazai cégek
Az euroövezet átlagos inflációja 2,5% körül van, míg a bérnövekedés…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Kik nyertek és kik buktak 2024-ben? – Látványos eredménykülönbségek az élelmiszer-kiskereskedelemben
A 2024-es üzleti év mérlege az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban látványosan kettévált:…
Tovább olvasom >Felfutóban a hazai ginpiac – A SPAR szerint a vásárlók egyre tudatosabbak, és nyitottak a magyar márkákra
A gin értékesítése az elmúlt években látványosan erősödött a magyar…
Tovább olvasom >