Czomba Sándor: a munkavállalóknak és a munkaadóknak is biztonságot jelent a hároméves bérmegállapodás
A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a hároméves bérmegállapodást – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Czomba Sándor úgy fogalmazott: a megállapodás mutatja, hogy „hová tartunk és mit szeretnénk elérni”.
Az aláírt hároméves bérmegállapodás alapján a következő három évben a minimálbér 9, 13 és 14 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 7 százalékkal emelkedik; az államtitkár szerint ez vállalható kompromisszum. A kormány jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3,2 százalékos inflációval számol, így dinamikus lesz a bérnövekedés – jelezte.
A kormány továbbra is tartani szeretné, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, 2028 januárjában pedig 400 ezer forint körül legyen, ami megvalósítható
– közölte Czomba Sándor.
Az államtitkár kifejtette, hogy a minimálbér közvetlenül 211 ezer embert érint, de ennél sokkal nagyobb hatása van, mert tolja felfelé a fölötte lévő béreket. Ugyanakkor ez a jelentős bérdinamika nem tartható fenn a termelékenység javulása nélkül, a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a következő időszakban növeljék a hatékonyságukat – emelte ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti a munkáltatókat, egyebek mellett a Demján Sándor Program keretében, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését támogató egyéb lehetőségekkel. Azoknak a cégeknek, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, a következő három évben „csúsztatva” kell majd fizetniük a szociális hozzájárulási adót – tette hozzá.
Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek mellett jelezte azt is: hagytak esélyt arra, hogy szükség esetén újratárgyalják a megállapodást. Semmiképpen nem szeretnék a bérek dinamikáját úgy növelni, hogy az az elbocsátások kockázatával járjon – hangsúlyozta.
Kapcsolódó cikkeink
Fontos munkaerőpiaci tartaléknak számít az 55-65 éves korosztály is
Jelentősen megemelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon, júliustól…
Tovább olvasom >Új munkavállalói értékrend formálódik – avagy mit jelent ma a „jó munkahely”?
A Randstad globális kutatása, a Workmonitor 2025 átfogó képet ad…
Tovább olvasom >Az európai élmezőnyben van a magyar foglalkoztatottság
Az Európai Unió élmezőnyében van a magyar munkaerőpiac, foglalkoztatottság terén…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,4 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4…
Tovább olvasom >Az euróövezetben lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult a kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >Lassuló bővülés áprilisban: alacsonyabb fokozatba kapcsolt a feldolgozóipar
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) májusi üzleti…
Tovább olvasom >