Cukor elvonó

Sokan azt hitték, véget ér a hazai cukortermelők kálváriája, amikor 2006-ban az Eastern Sugar bezárta a kabai cukorgyárat, s visszaadta 108 ezer tonna – az akkori hazai termelés mintegy negyedét kitevő – cukorkvótáját. A cukorellátást nem fenyegette veszély: a 2-2,3 millió tonna répából készülő 300-350 ezer tonna cukor kényelmesen fedezi az egy főre jutó 33-34 kiló éves belföldi fogyasztást.A hazai cukoripar karcsúsodása azonban folytatódik. Az Európai Bizottság újabb kvótacsökkentésről döntött. A tagországok maximális termelési mennyiségeit ismét lejjebb viszik – a magyar részletszabályok egyelőre nem ismertek. Az érintettek annyit tudnak: a jövőben nemcsak a gyártulajdonosok kapnak egyszeri közvetlen támogatást, ha felhagynak a tevékenységgel, és lemondanak a termelési kvótáról, hanem a répatermesztők is visszaadhatják a kvótájuk tíz százalékát. Ekkor minden meg nem termelt tonna répáért közel 43 eurót kapnak.
Azt pontosan nem tudni, ennek milyen hatása lehet. Az üzemek és a termelők mozgástere azonban csekély, ugyanis a cukortermelés – a termék gyakorlatilag korlátlan idejű raktározhatósága miatt is – a legszigorúbb uniós szabályozás alá esik.
A kvóta visszaadását az árak is alátámasztják: míg az uniós csatlakozás utáni két szezonban még 46 eurót fizettek a gyárak egy tonna répáért, az október elsején véget érő tavalyi szezonban 32 eurót, jövőre már csak nettó 27, 2009-ben pedig 25,50 eurót kapnak a termelők. Ez sokuknak veszteséget jelent. Így most attól lehet tartani, hogy a legtöbb termelő visszaadná a kvótát, s felhagyna a répatermeléssel. A 2006-os kabai gyárbezárás után a termelők igen jól jártak, ugyanis megkapták az egyszeri extra támogatást, és a gabonatermelés az idén nagyon jó jövedelmet hozott. De jövőre már csak két gyár marad, mert a megmaradt két magyarországi gyártulajdonos úgy döntött: egy-egy gyárát (a petőházit, illetve a szolnokit) bezárja.
Annyi biztos, a tavalyi termést még 37 ezer hektárról szedték fel, miközben 2005-ben 60, azelőtt pedig 130 ezer hektáron termett cukorrépa. Az idén a Magyar Cukor és a Mátra Cukor Zrt.-nél a megmaradt négy gyárban rövid feldolgozási kampányra készülnek. Az aszályos nyár után a vártnál 20 százalékkal kevesebb cukorrépa termett. Ebből 298 ezer tonna cukor készülhet, ami elegendő lesz az országnak.
Az egész hátterében az áll, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy drasztikusan leépíti a cukoripari kapacitásokat. Mivel az ágazat vállalatai önként csak csekély mértékben mondtak le termelési kvótáikról, az ismételten átalakított szabályrendszer olyan feltételeket teremt, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a cégek a jelenlegi szinten tartsák fenn termelésüket. A szabályozás 2007. évi második reformja többek között jelentős ösztönzőket vezetett be azoknak a cukorrépa-termelőknek, akik felhagynak az ipari növény termesztésével.
Ezért rendkívül nagy nyomás nehezedik a gyárakra, hogy magasabb áron vegyék át a répát, ugyanakkor a reform nyomán csökkenő cukorárak és a reform finanszírozására szolgáló magas illetékek ellehetetlenítik a gazdaságos termelést.
Így a két magyar cukorgyártónak azzal kellett szembenéznie, hogy nem tud megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot termeltetni két-két gyárának gazdaságos kihasználásához. A Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa, az osztrák Agrana-csoport ugyanakkor többször is hitet tett amellett, hogy fenntartja a hazai cukorrépából készített cukor termelését az országban. A növekvő nyersanyagköltségeket és a csökkenő kapacitáskihasználtságot figyelembe véve a cég vezetése ezért úgy döntött, hogy magyarországi termelését a megnövelt kapacitású kaposvári cukorgyárba vonja össze, cukorgyártási kvótájának egyharmadát visszaadja, s az idei kampány végeztével megszünteti a cukorgyártást a vállalat petőházi cukorgyárában.
Ezzel együtt 80-100 ezer tonna importcukor is érkezik a Balkánról az országba – kétszer annyi, mint az uniós csatlakozás előtt. Ez a hazai gyárak piaci esélyeit rontja ugyan, de alacsonyan tudja tartani a fogyasztói árakat. Eközben az itthon készült cukorból évente 50 ezer tonnát exportál az ország.