Magazin: Csomagolásfejlesztés az élelmiszeriparban

A rendezvényt Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója nyitotta meg, aki ismertette a vezetése alatt álló szervezet fő tevékenységeit, programjait, valamint a konferencia létrejöttének hátterét és célkitűzéseit.

Első előadóként dr. Dörnyei Krisztina Rita, az International Business School főiskolai tanára, csomagolási szakértő ragadta magához a mikrofont, aki Alapanyagtól a polcig… és még tovább – A termékcsomagolás fejlesztésének folyamata című expozéját a csomagolásfejlesztés nehézségeinek felidézésével indította. Ezek között említette többek között az iparágban megfigyelhető erősödő versenyhelyzetet, a szakértelem hiányát, a magas költségeket, valamint az időzítés, projektkoordináció problematikáját, azaz hogy a vállalatok gyakran csak a termékfejlesztés után vagy sokszor annak nagyon késői szakaszában foglalkoznak a csomagolásfejlesztéssel.

A csomagolásfejlesztés folyamata három fázisból áll: a megrendelő megteszi a szükséges előkészületeket, majd a kivitelező elvégzi a csomagolás fejlesztését, végül pedig a megrendelő zárja a procedúrát a megújult termék piaci bevezetésével.

– Az előkészület során az első fontos lépés a piac megismerése. Azt gondolom, mindenkinek, aki gyárt valamilyen terméket, ismernie kell a saját piacát. Ezt követően meg kell határozni a csomagolásfejlesztés célját, majd a fejlesztés típusát és mértékét – fejtette ki dr. Dörnyei Krisztina.

A szakember arra is emlékeztetett, hogy a folyamatban a feladatkiosztás, valamint a szükséges lépések strukturált leírása is különösen fontos szerepet játszik, de nem elhanyagolható részlet az előzetes költségbecslés sem.

Alternatíva lehet a bioműanyag

A konferencia második előadója Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára volt, aki A csomagolás szabályozása – az EU csomagolást érintő módosított, illetve tervezett irányelvei címmel főként a csomagolóiparban felmerülő környezetvédelmi kérdésekről ejtett szót.

– Sok támadás éri manapság a műanyagokat. Ha viszont nem használnánk a csomagolásban, akkor nagyon sok újszerű megoldástól el kellene köszönnünk. A vákuum védőgázas csomagolás tette azt lehetővé, hogy számos termék eltarthatósági ideje lényegesebb hosszabb lett, mint ezen csomagolási megoldás nélkül. Bizonyos esetben ugyancsak ezek a műanyag csomagolások teszik lehetővé különböző intelligens csomagolási módszerek alkalmazását, amelyek arra alkalmasak, hogy a csomagolt termék állapotáról tájékoztatást adjanak – fejtette ki a főtitkár.

Ezt követően beavatta a hallgatóságot, hogy a világon, éves szinten 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, Magyarországon az emberek 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente.

Kitért a csomagolási és csomagolási hulladék irányelv ismertetésére, amelynek üzenete, hogy a jövőben ezek begyűjtésére és hasznosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Előadását az egyszer használatos műanyagtermékek irányelvterveze­tének taglalásával folytatta. Megtudhattuk, hogy az előírások szerint 2030-ra az összes, EU-ban piacra hozott műanyagterméknek újrafelhasználhatónak vagy költséghatékony módon újrahasznosíthatónak kell lennie, 2030-ra a műanyagok 50%-át anyagában kell hasznosítani, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben. A bioműanyagok részarányát növelni kell, a tervezésnél az ecodesignnak kell érvényesülnie, a szelektív gyűjtés minőségét javítani kell, emellett az újrahasznosító ipar 2030-ra a 2015. évi négyszeresére kell hogy növekedjen, ezzel párhuzamosan a piacát is fejleszteni kell.

Megfelelő csomagolás – hosszabb eltarthatóság

Bódi Krisztina, a Kométa ’99 Zrt. marketingigazgatója A csomagolóanyag szerepe az eltarthatóságban címmel tartott előadást.

A húsipar vonatkozásában kifejtette, hogy megoldásra kell törekedni annak érdekében, hogy a húsipari termékek megfelelő frissességben és minőségben jussanak el a fogyasztókhoz.

A feldolgozott húskészítmények piacán általában rövid szavatossági idejű, érzékeny termékek találhatók, a gyártók dolgát nehezíti a hosszú ellátási lánc, valamint az is, hogy többnyire kevés hely jut a termékek számára a polcokon. A piacot széles kínálat és alacsony fogyasztói informáltság, tudatosság jellemzi.

– A csomagolás egyik jelentős feladata, hogy megvédje a terméket, olyan anyagból készüljön, mely a termékkel nem lép reakcióba, nem oldódik ki belőle semmi (ellenálló a körülményekkel szemben). Ezenkívül információhordozásra is alkalmas, a kötelező és az egyéb jelöléseket is el lehet helyezni rajta – tudtuk meg Bódi Krisztinától.

A marketingigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a védőgázasnak nevezett csomagolás előnye, hogy az oxigén mennyiségének terméktípustól függő változtatásával elő lehet segíteni, hogy az áru a tartósságát megőrizze. Ezzel a megoldással akár 30 napos eltarthatóságot is el lehet érni. A csomagolás másik fontos funkciója, hogy a rajta elhelyezett nyomat nemcsak mutatós és információkat hordoz, de a fénytől is védi a terméket. A húskészítményeket főként védőgázas, vákuum, skin, celofán, műbél, valamint a kollagén és természetes belek csomagolásban találhatjuk meg a polcokon.

Csirketollal is kiváltható a műanyag csomagolás

Az ebédszünetet követően Nagy Alexandra, a Paqart Design Kft. ügyvezetője állt az előadói pulpitusra, és A csomagolástervezés innovatív megoldásai, design trendek című előadásában érdekes csomagolási megoldásokat prezentált az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy a csomagolás megoldásainak trendjei reflektálnak az alapanyagokra, a megváltozott életmódra és a designtrendekre. Az alapanyagok tekintetében a csomagolóanyagok megsemmisítése válik elsődleges szemponttá.

Nagy Alexandra ismertette a leginkább elterjedt környezetbarát megoldásokat a műanyag csomagolások kiváltására. Ilyen például a tejfehérje, a csirketoll, a folyékony fa, a PCL poliészter, amely bár nem megújuló, de néhány héttel a komposztálás után lebomlik, valamint a PHA poliészter, amely biológiailag lebomló, alkalmas fröccsöntésre és fóliakészítésre.

A Paqart Design Kft. ügyvezetőjétől megtudhattuk azt is, hogy az egyszemélyes étkezés manapság gyakoribb, mint a családi körben történő fogyasztás, ennek tükrében a „kisadagos készételek”-é a jövő, az ilyen típusú kiszerelések jótékonyan hatnak a pazarlás visszaszorítására.

– Az eladások meghatározója lett a vizuális élmény. Annál nagyobb értéket képvisel az áru, minél többet mutatunk, nem csak a csomagoláson. A designerek álmai alkalmasint háttérbe szorulnak, ameddig a környezetre nem ártalmas anyagok nem rendelkeznek a hagyományos tulajdonságokkal, mint a természetes érzés, a tapintás öröme, láthatóan összecsapnak az érvek és ellenérvek – avat be Nagy Alexandra.

A 2019-es designtrendekről szót ejtve elmondta, hogy többek között az egyszerűség, a rajzosság, a pasztellszínek, a mozireklámok mint illusztráció, a különleges anyagok, formák és a hangsúlyos tápértéktáblázat jellemzik majd a népszerű csomagolásokat.

Ki kell zárni a migráció lehetőségét

A konferencia programját Sósné dr. Gazdag Mária, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesület Tartósítóipari szakosztályának elnöke zárta Élelmiszer-csomagolóanyagok megfelelőségének igazolása című előadásával.

A főbb csomagolóanyag-típusok ismertetése után a csomagolás funkcióit vette sorra. Ezek között a legfontosabb a termék megóvása a sérülésektől és szennyeződéstől, valamint a romlandó termékek szállíthatóságának elősegítése. Szintén lényeges, hogy a csomagolás a szezonális termékek folytonos hozzáférhetőségét is lehetővé teszi, valamint a felületén lehetőséget teremt a vevők tájékoztatására, és a marketingtevékenységben is jelentős szerepet játszik.

Ezt követően a csomagolás egyik kiemelkedő problémájára tért rá, a migrációra, melynek során a csomagolóanyagokból idegen anyagok kerülhetnek a becsomagolt termékbe.

– Az anyagokat és tárgyakat olyan módon kell gyártani, hogy azok szokásos vagy előrelátható felhasználási körülmények között alkotórészeiket ne adhassák át az élelmiszereknek olyan mennyiségben, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást idézhet elő az élelmiszer összetételében vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását idézheti elő – hangsúlyozta Sósné dr. Gazdag Mária.

A folytatásban a minőségbiztosítási irányelvekről és a minőségellenőrzésről értekezett, az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat elevenítette fel a résztvevők előtt, majd a nyomonkövethetőség fontosságára hívta fel a figyelmet. Befejezésként a megfelelőségi nyilatkozatról, a csomagolóanyagokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági, valamint a terméktanúsítási rendszerekről tájékoztatott.

Budai Klára