Csökkenthető kockázatok

A hazai makrogazdasági helyzet nem reménytelen, de a cégek nagy része mégis rosszabbnak érzi a mostani viszonyokat. Ehhez aktívan hozzájárul, hogy az adóhivatal egyre gyakrabban ellenőriz, és hajtja be a kintlévőségeket, a hitelezők idegesek és türelmetlenebbek – jellemezte a magyar vállalkozások aktuális hangulatát Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjuktúrakutató Zrt. vezérigazgatója a Coface Hungary által Gödön megrendezett konferencián, október 11-én.Palócz Éva problémaként vetette fel, hogy nem alakult ki egy stabil beszállítói réteg a multik mögött, az itt folyó termeléshez sokszor még mindig külföldről hozzák a nyersanyagot, mert itthon a beszállítók nem fognak össze, egyedül viszont képtelenek megtermelni a kritikus tömegű árut.

Csődök jönnek
Mikael C. Szabó, a Coface Hungary igazgatója úgy véli, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája a méretén túl az, hogy túlzottan magas a vállalkozások száma. A több mint 1,2 millió társas vagy egyéni vállalkozás csupán 0,4 százaléka termeli meg a GDP kétharmadát, a többi nagyrészt egy-öt személyes mikrovállalkozás, amelynek fejlődéséhez hiányzik a tőketartalék és a kooperációs hajlam. Előrejelzése szerint az elkövetkező években a vállalkozások száma 350 ezerre redukálódik, a tisztulási folyamathoz nagy csődbejelentések társulnak majd, és egy darabig nőni fog a körbetartozás is.
A Coface közelmúltban készült felmérése szerint itthon idén a kiállított számlák 2,9 százaléka nem került kiegyenlítésre, a leírási veszteség a legmagasabb az EU25-ön belül. A fizetésképtelen cégek száma magas, egy számla átlagos kiegyenlítése elérte a 100 napot, a behajthatósági arány jelentősen csökkent.

„Dollárárverés”
Ágoston István, az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatója a kamat- és árfolyamkockázatok kezelésének néhány eszközét mutatta be a jelenlévőknek. A szakember tolmácsolta azt az elemzői véleményt, miszerint legalább 2013-ig, a várható eurócsatlakozásig szembe kell néznünk az árfolyamok változásával kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal, amelyek mértéke szerinte egyelőre kiszámíthatatlan.
Nincs politika gazdaság nélkül és viszont: nincs gazdaság politika nélkül. Ezért érthető, ha a gazdasági kockázatok elemzésénél a politikai kockázatok felett is elmereng egy-egy döntéshozó – fejtette ki véleményét dr. Török Gábor politológus, a konferencia következő előadója. Jó hangulatú elemzésében ennek ellenére ködszurkálásként aposztrofálta a politikai kockázatelemzést, amelyre véleménye szerint itthon nincs is valós igény. Már csak azért sem, mert a hazai politikai élet szereplői pártállásuktól függően egészen másban látnak politikai kockázatot, ennek megfelelően másként is értékelik azok elkerülési lehetőségét. A szakember szerint a politikusok gazdasági témákban is egy játékelméletből ismert „dollárárverés” játékban vannak, amely csapdaként tartja fogva mindkét felet, ugyanis amelyik először ki akar szállni belőle, az nagyobb kockázatot kénytelen elviselni, amit jelenleg egyik oldal sem hajlandó felvállalni.

Kifinomult támadások
Bíró Ferenc, az Ernst & Young igazgatója a vállalati kockázatkezelés lehetőségeire hívta fel a jelenlévők figyelmét. Nemzetközi felmérésük szerint a visszaélések évente ötszázalékos veszteséget okoznak a vállalatoknak, 85 százalékban belső emberek, vezetők vagy munkatársak követik el. A szakember szerint jól kidolgozott belső kontrollal elkerülhetők lennének a visszaélések.
A HR területén alkalmazott kockázatkezelési stratégiákról beszélt Bek-Balla László, az ING Bank humánpolitikai igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi erőforrás minőségének javítása sok helyütt másodlagos tényezőként merül fel, pedig a képzés, oktatás több iparágban jogszabályi szükséglet, de a versenyképes tudás a cég számára is piaci előnyt jelent.
Az informatikai rendszerek védelméről Antal Lajos, a Price­waterhouseCoopers IT Biztonsági Tanácsadás üzletágának igazgatója beszélt a konferencián.
– A kockázatokkal arányos védelmet ki kell alakítani és rendszeresen felül kell vizsgálni, mert a támadók egyre kifinomultabb eszközökkel operálnak, miközben folyamatosan nő az elérhető információk mennyisége és minősége – hangsúlyozta Antal Lajos.
E. H. Sz.