Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást
Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz, valamint a környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárulunk – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.
Az ülés keretében megemlékeztek az Élelmezési Világnapról is, melynek témája idén: Tetteink alakítják a jövőt, Egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért. Az ülésen az Agrárminisztériumot Zsigó Róbert államtitkár képviselte, aki felszólalásában elmondta, hogy a világ népességének növekedésével párhuzamosan nő az élelmiszerek iránti igény, ezért kizárólag a termelés növelése nem tekinthető megoldásnak. Mint fogalmazott: Magyarország 2018-ban a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására 12 millió dollár támogatást fordított 40 fejlesztési együttműködési projekt keretében. 2019-ben elindult Magyarország eddigi legnagyobb nemzetközi fejlesztési programja az Ugandai Köztársaságban, amely révén hazánk hozzájárul az ugandai lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításához.
Zsigó Róbert felhívta a figyelmet, hogy a mélyszegénységben élők és éhezők legnagyobb része mindenhol vidéken él, létfenntartásuk a mezőgazdaságon alapul, ezért fontos a helyi közösségek szükségletein és kapacitásain alapuló megközelítés. A munkahelymegtartás és teremtés, az oktatás és a szolgáltatások biztosítása hozzájárul a vidéki élet vonzóbbá tételéhez, különösen a fiatalok számára. Magyarországon a helyi kistermelők termékeiket közvetlenül juttatják el a helyi iskolákba, óvodákba, biztosítva ezzel a közétkeztetésben résztvevők változatos, egészséges étrendjét. A kutatás és innováció szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezek is javítják a vidéki területek életminőségét, lehetőséget teremtve arra is, hogy a fiatalabb generáció belépjen az ágazatba – tette hozzá.
A Világnapról számos országban, így Magyarországon is megemlékeznek a FAO megalapításának napján, október 16-án. A világnap létrehozása magyar kezdeményezésre született meg, 1979-ben az akkori agrárminiszter a FAO Konferencián vetette fel az élelmezésnek és az élelmezést biztosító gazdáknak dedikált világnap létrehozásának ötletét. Így, az idei Élelmezési Világnap hazánk számára különleges jelentőséggel bír és az Agrárminisztérium bízik abban, hogy a világ élelmezésbiztonsága érdekében megfogalmazott közös elkötelezettségünk felgyorsítja közös céljaink elérését. (AM Sajtóiroda)
Kapcsolódó cikkeink
Így harcolnak a hazai üzletláncok az élelmiszerpazarlás ellen
Sok vásárló számára még mindig nem világos, hogy a magyarországi…
Tovább olvasom >Dupla annyi ételt mentettek meg a magyar emberek
Tavaly ősszel még csak egymilliónál tartottak – mára ez megduplázódott.…
Tovább olvasom >Japán hazánk kiemelt mezőgazdasági partnere
A magyar uniós elnökség prioritásairól, az élelmiszerpazarlás csökkentéséről, és állategészségügyi…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >