Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást
Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz, valamint a környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárulunk – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.
Az ülés keretében megemlékeztek az Élelmezési Világnapról is, melynek témája idén: Tetteink alakítják a jövőt, Egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért. Az ülésen az Agrárminisztériumot Zsigó Róbert államtitkár képviselte, aki felszólalásában elmondta, hogy a világ népességének növekedésével párhuzamosan nő az élelmiszerek iránti igény, ezért kizárólag a termelés növelése nem tekinthető megoldásnak. Mint fogalmazott: Magyarország 2018-ban a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására 12 millió dollár támogatást fordított 40 fejlesztési együttműködési projekt keretében. 2019-ben elindult Magyarország eddigi legnagyobb nemzetközi fejlesztési programja az Ugandai Köztársaságban, amely révén hazánk hozzájárul az ugandai lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításához.
Zsigó Róbert felhívta a figyelmet, hogy a mélyszegénységben élők és éhezők legnagyobb része mindenhol vidéken él, létfenntartásuk a mezőgazdaságon alapul, ezért fontos a helyi közösségek szükségletein és kapacitásain alapuló megközelítés. A munkahelymegtartás és teremtés, az oktatás és a szolgáltatások biztosítása hozzájárul a vidéki élet vonzóbbá tételéhez, különösen a fiatalok számára. Magyarországon a helyi kistermelők termékeiket közvetlenül juttatják el a helyi iskolákba, óvodákba, biztosítva ezzel a közétkeztetésben résztvevők változatos, egészséges étrendjét. A kutatás és innováció szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezek is javítják a vidéki területek életminőségét, lehetőséget teremtve arra is, hogy a fiatalabb generáció belépjen az ágazatba – tette hozzá.
A Világnapról számos országban, így Magyarországon is megemlékeznek a FAO megalapításának napján, október 16-án. A világnap létrehozása magyar kezdeményezésre született meg, 1979-ben az akkori agrárminiszter a FAO Konferencián vetette fel az élelmezésnek és az élelmezést biztosító gazdáknak dedikált világnap létrehozásának ötletét. Így, az idei Élelmezési Világnap hazánk számára különleges jelentőséggel bír és az Agrárminisztérium bízik abban, hogy a világ élelmezésbiztonsága érdekében megfogalmazott közös elkötelezettségünk felgyorsítja közös céljaink elérését. (AM Sajtóiroda)
Kapcsolódó cikkeink
A klímaváltozás elleni küzdelem nem mehet a gazdák kárára
Hazánk elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor a gazdák versenyképességét…
Tovább olvasom >Ma is fontos üzenetet hordoznak a 100 évvel ezelőtti agrárreformok
„Egy előremutató gondolkodóra emlékezünk, aki megalapozta a vidékfejlesztés és az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával csökkenti az élelmiszer-pazarlást a Carrefour Belgiumban
A Carrefournak nap mint nap 40 000 lejáratközeli árucikket kell…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >