Csökkent az infláció, emelkedett a reálhozam: kedvező hírek a befektetők számára
Az augusztusi inflációs adatok szerint sikerült mérsékelni az áremelkedések ütemét Magyarországon, ami pozitív fejlemény mind a fogyasztók, mind a befektetők számára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2024 augusztusában mindössze 3,4%-kal volt magasabb az árszint az egy évvel korábbihoz képest, ami többéves mélypontot jelent. Ez különösen fontos, hiszen az infláció mérséklődésével a befektetők által elérhető reálhozam (az infláció feletti hozam) is javul – írja a Bankmonitor.hu.
A szolgáltatások továbbra is húzzák az inflációt
Bár az infláció általánosan csökkent, a szolgáltatások árai továbbra is 9,5%-kal emelkedtek, ez a legjelentősebb árnövekedés az összes vizsgált kategória közül. Ezzel szemben más szektorokban árcsökkenést tapasztalhattunk, például a tartós fogyasztási cikkek (-0,2%) és a háztartási energia (-4,3%) esetében. Az élelmiszerek drágulása mindössze 2,4% volt, ami szintén hozzájárult az alacsonyabb inflációs mutatóhoz.
Javuló befektetői kilátások: növekvő reálhozamok
Az infláció lassulása különösen kedvező a befektetők számára, hiszen ez növeli a reálhozamot. Míg 2023 elején az infláció 25% fölé emelkedett, az állampapírok hozama mindössze 4,3% volt, ami komoly, 17%-os reálveszteséget jelentett. Azóta azonban a helyzet jelentősen javult. 2024 márciusában a visszatekintő reálhozam 10,6%-ot ért el, ami már kedvezőbb helyzetet teremtett a befektetőknek.
Az augusztusi adatok szerint a 9,3%-os nominális hozam és a 3,4%-os infláció mellett a rövid lejáratú állampapírok befektetői 5,7%-os reálhozamot értek el. Ez azt mutatja, hogy a befektetések reálértéken is gyarapodtak, ami biztató trend a jövőre nézve.
Mi várható a jövőben?
A gazdasági szakértők szerint az infláció elleni küzdelemben továbbra is fontos szerepet játszanak a magas hozamszintek, amelyek ösztönözhetik a megtakarításokat és lassíthatják a fogyasztást. Ugyanakkor a túlzottan magas hozamok visszafoghatják a gazdasági növekedést, különösen, ha a hitelkamatok is magasak maradnak. Ezért a gazdasági döntéshozók előtt álló egyik legnagyobb kihívás az egyensúly megtalálása a reálhozam fenntartása és a fogyasztás ösztönzése között.
A jegybank és a kormányzat közötti vita továbbra is fennáll a reálhozam optimális szintjéről, és a jövőbeni gazdaságpolitikai döntések iránya kulcsfontosságú lehet a befektetők számára.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség
A vállalkozások számára 2024 a stabilizáció időszaka volt – de…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
Megszülettek az első támogatói döntések a komplex élelmiszeripari fejlesztések kapcsán,…
Tovább olvasom >Helyi gyártókkal lépne az uniós piacra a Temu
Egyre nagyobb hullámokat vet a Temu térnyerése Európában – most…
Tovább olvasom >Veszélyben az élelmiszerbiztonság? Magyarország nem támogatja a Mercosur-egyezményt
Komoly aggodalmakat fogalmazott meg Nagy István agrárminiszter az EU és…
Tovább olvasom >