Csökkent az infláció, emelkedett a reálhozam: kedvező hírek a befektetők számára
Az augusztusi inflációs adatok szerint sikerült mérsékelni az áremelkedések ütemét Magyarországon, ami pozitív fejlemény mind a fogyasztók, mind a befektetők számára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2024 augusztusában mindössze 3,4%-kal volt magasabb az árszint az egy évvel korábbihoz képest, ami többéves mélypontot jelent. Ez különösen fontos, hiszen az infláció mérséklődésével a befektetők által elérhető reálhozam (az infláció feletti hozam) is javul – írja a Bankmonitor.hu.
A szolgáltatások továbbra is húzzák az inflációt
Bár az infláció általánosan csökkent, a szolgáltatások árai továbbra is 9,5%-kal emelkedtek, ez a legjelentősebb árnövekedés az összes vizsgált kategória közül. Ezzel szemben más szektorokban árcsökkenést tapasztalhattunk, például a tartós fogyasztási cikkek (-0,2%) és a háztartási energia (-4,3%) esetében. Az élelmiszerek drágulása mindössze 2,4% volt, ami szintén hozzájárult az alacsonyabb inflációs mutatóhoz.
Javuló befektetői kilátások: növekvő reálhozamok
Az infláció lassulása különösen kedvező a befektetők számára, hiszen ez növeli a reálhozamot. Míg 2023 elején az infláció 25% fölé emelkedett, az állampapírok hozama mindössze 4,3% volt, ami komoly, 17%-os reálveszteséget jelentett. Azóta azonban a helyzet jelentősen javult. 2024 márciusában a visszatekintő reálhozam 10,6%-ot ért el, ami már kedvezőbb helyzetet teremtett a befektetőknek.
Az augusztusi adatok szerint a 9,3%-os nominális hozam és a 3,4%-os infláció mellett a rövid lejáratú állampapírok befektetői 5,7%-os reálhozamot értek el. Ez azt mutatja, hogy a befektetések reálértéken is gyarapodtak, ami biztató trend a jövőre nézve.
Mi várható a jövőben?
A gazdasági szakértők szerint az infláció elleni küzdelemben továbbra is fontos szerepet játszanak a magas hozamszintek, amelyek ösztönözhetik a megtakarításokat és lassíthatják a fogyasztást. Ugyanakkor a túlzottan magas hozamok visszafoghatják a gazdasági növekedést, különösen, ha a hitelkamatok is magasak maradnak. Ezért a gazdasági döntéshozók előtt álló egyik legnagyobb kihívás az egyensúly megtalálása a reálhozam fenntartása és a fogyasztás ösztönzése között.
A jegybank és a kormányzat közötti vita továbbra is fennáll a reálhozam optimális szintjéről, és a jövőbeni gazdaságpolitikai döntések iránya kulcsfontosságú lehet a befektetők számára.
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >