Csökkent az élősertés exportja és importja is
Egyre komolyabb a helyzet a magyar sertéságazatban, 2022 első négy hónapjában az élősertésnek mind a kivitele, mind a behozatala jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest – írja az agrarszektor.hu. A sertéshús exportja volumen tekintetében nem változott számottevően, értékben viszont komoly növekedés volt megfigyelhető. A sertéshús importjában azonban, mind a mennyiség, mind pedig az érték tekintetében óriási növekedést regisztráltak az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) szakemberei. A sertéshúsok ára – az árstoppal érintett sertéscombot kivéve – folyamatosan emelkedik, a lapockánál közel 25 százalékos, a karajnál pedig több mint 45 százalékos növekedést regisztráltak 2022 júliusában az előző év azonos időszakához képest. A hazai sertéságazatot az ismert hatásokon, folyamatokon kívül váratlan események: egy csődbejelentés és egy haláleset is megrázták az utóbbi napokban.
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 15%-kal 7,7 ezer tonnára, az élősertés-behozatala 22%-kal, 19 ezer tonnára csökkent 2022 január-áprilisában a 2021. január-áprilisi külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége nem változott számottevően (39 ezer tonna), míg értéke 10%-kal nőtt a megfigyelt időszakban. A sertéshúsimport volumene 27%-kal (57 ezer tonna), értéke 35%-kal volt nagyobb. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) legfrissebb adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 711 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 júniusában, ami 36%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 30%-kal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 23,7%-kal, a sertéscombé 1,4%-kal nőtt ugyanekkor. 2022 július 17-én az AKI PÁIR kiskereskedelmi fogyasztói árakra vonatkozó adatai alapján a csont nélküli sertéscomb kilója 1515 forintba került, a sertéskaraj 2182 forintba, a sertéslapocka pedig 1727 forintba. Ha megnézzük az egy évvel ezelőtti árakat, akkor azt láthatjuk, hogy a sertéscomb fogyasztói ára ez idő alatt 1,23%-kal csökkent, míg a sertéslapockáé 24,8%-kal, a sertéskarajé pedig mintegy 45,8%-kal emelkedett 12 hónap leforgása alatt. A sertéscomb esetében érthető a kismértékű változás, hiszen az 2022. februárja óta hatósági áras terméknek számít, a másik két húsfélénél pedig tetten érhető az a hatás, amit az ársapka bevezetése óta az ágazatra rálátó, abban mozgó szakember hangsúlyozott: a kereskedők ezeken a termékeken próbálják visszanyerni az árstop miatt elszenvedett veszteségeket. A szakértők az árstop megszűnése után komoly áremelkedést jósoltak a húsféléknél és az intézkedéssel az érintett termékeknél, az Agrárszektor által megkérdezett agrárközgazdász, Raskó György szerint a sertéscomb esetében 30%-os áremelkedésre kell készülni.
Az árak várhatóan tovább fognak emelkedni a következő hetekben. A magyarországi sertéságazat már eddig is nehéz helyzetben volt, a takarmányárak megugrása, az időjárás, az orosz-ukrán háború és az energiaárak elszállása egyre komolyabban sújtják az ágazat szereplőit. Ahogy Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak adott interjújában kifejtette, most ugyanis tényleg baj van, mert akkorát növekedett a takarmányköltség, hogy még a leghatékonyabban gazdálkodók is a veszteség határát súrolják. A szakember példaként hozta, hogy egy hízó átlagos előállítási költsége egy év alatt 43 ezerről 75 ezer forintra nőtt, és ezt a plusz finanszírozási forrást az állattenyésztőknek nincs honnan beletenniük a termelésbe. A Hollósi Dáviddal készült interjú itt olvasható.
A helyzetet tovább rontja, hogy a hét elején csődöt jelentett Magyarország egyik nagy sertésfeldolgozója, a Kurucz-csoport három cége is. A magyar sertéspiacon meghatározó hajdú-bihari vállalkozás csődjéhez a szakértők szerint az ágazatban tapasztalható nehézségek mellett egy nem optimális nagyberuházás is hozzájárult.
Tovább növelheti a bizonytalanságot az ágazatban a somogyi Claessens-csoportban bekövetkezett tragikus haláleset. Mint ismeretes, Claessens Peter nemrég önkezével vetett véget életének. Az eset nemcsak a hozzátartozókat és a vállalat munkavállalóit rendíthette meg, de várhatóan hatással lesz a vállalkozás, így a magyarországi sertéságazat jövőjére is.
Az AKI kiadványa szerint az Európai Bizottság adatai alapján az Európai Unió 2022 január-áprilisában 1,48 millió tonna (friss, fagyasztott és feldolgozott) sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon. Ez 29%-kal marad el az egy évvel korábbi mennyiségnél. Az export 30%-a, 455 ezer tonna Kínába irányult, a további nagy célpiacok pedig Japán, illetve a Fülöp-szigetek voltak, 166 ezer és 161 ezer tonnával. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,88 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2022 júniusában, 16%-kal nőtt egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai átlagosan 19%-kal emelkedtek 2022 28. hetében az előző év azonos hetének átlagárához képest. A németországi szerződéses ár, a West Fleisch és a Tönnies felvásárlási ára egyaránt 1,85 euró/kilogramm hasított súly volt a megfigyelt héten. A Vion 1,90, a Danish Crown és a Tican 1,52 euró/kilogramm hasított súly áron vásárolta a sertéseket a 28. héten, míg a Compexo 1,65 euró/kilogramm árat fizetett értük. Az Európai Bizottság várakozásai szerint az időjárás, a piaci árak emelkedése és az állatbetegségek miatt az uniós sertéságazat termelése az idén várhatóan 4,7%-kal fog zsugorodni. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >Erősödött az élő sertés exportja
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22,7 százalékkal 22,5 ezer…
Tovább olvasom >Kevesebbet vágtunk, többet exportáltunk szarvasmarhából
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–júliusában a szarvasmarha…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba
A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint…
Tovább olvasom >Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >