Csökkent a takarmánygyártás
Összesen négy százalékkal csökkent tavaly a hazai takarmánykeverék-gyártás az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) nemrég közölt adatai szerint – írja az agrarszektor.hu. A visszaesésben jelentős szerepet játszott a baromfiállományt sújtó madárinfluenza-járvány. A legtöbb takarmánykeverő Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyében található, a legkevesebb pedig Somogyban és Nógrádban.
Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely csaknem 4 százalékkal maradt el a 2016-os mennyiségtől – derül ki az AKI statisztikai jelentéséből. A baromfitakarmányok közül a brojlertápok gyártott mennyisége a 2016-os szinten alakult, míg a liba- és a kacsatáp termelése 15–20 százalékkal csökkent az akkori madárinfluenza-járvány miatt.
A gyártott keveréktakarmányok 50,9 százalékát (1,793 millió tonnát) a baromfitakarmányok adták 2017-ben. E mennyiség 45,2 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,8 százalékát a tojótápok, 19,3 százalékát a pulykatápok, 11,5 százalékát a kacsatápok és 6,2 százalékát a libatápok képviselték.
A sertéstakarmányok 35,6 százalékkal (1,255 millió tonnával), a szarvasmarha-takarmányok 9,9 százalékkal (350,5 ezer tonnával) részesedtek a 2017-es termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 0,9 százalékát (31,9 ezer tonnát) adták. A haltáp és az egyéb állatfajok (ló, nyúl, vad stb.) együttes mennyiségi aránya 2,7százalék (95 ezer tonna) volt.
Az öt legnagyobb keveréktakarmány-gyártó vállalat a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 30,9 százalékát (1,088 millió tonnát) adta 2017-ben,míg 2016-ban ugyanez az érték 28,3 százalék volt. Az üzemegységekre vetítve a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 19,2 százalékát (678 ezer tonnát) állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem 2017-ben.
A haszonállatok számára előállított 3,526 millió tonna keveréktakarmányhoz Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajosmagvat (7,8 százalék) használtak fel a gyártók 2017-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 57,0 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékbe. Malomipari melléktermékekből 125,3 ezer tonnát, söripari illetve cukoripari melléktermékekből 25,0, illetve 22,0 ezer tonnát használtak fel.
A Magyarországon gyártott 3,526 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 54,3 százalékát (1,915 millió tonnát) az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön gyártották 2017-ben. A teljes takarmánygyártás 16,8 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 9,8, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,6 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb takarmánykeverő üzemegység– megyénként 29 darab – Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyében található, míg Somogy, illetve Nógrád megyében a legkisebb a takarmány-keveréssel foglalkozó üzemek száma. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >