Csökkent a magyar málnatermés, nőtt az import

Jelentős a visszaesés

2022-ben Magyarországon mindössze 101 hektáron termesztettek málnát, ami drámai csökkenést jelent az 1980-as évekhez képest, amikor még közel hétezer hektáron folyt a termesztés. Az éves termés mennyisége 460-540 tonna között alakult az elmúlt években, ami szintén jelentős visszaesést jelent az 1980-as évek 25-30 ezer tonnájához képest.

A hazai málnatermelés visszaesésének fő okai a következők:

Víz- és Munkaerőigény: A málna termesztése nagy kézimunkaigényt és egyenletes vízellátást igényel, ami a jelenlegi munkaerőhiány és az öntözés szükségessége miatt komoly kihívást jelent.

Klímaváltozás: A málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igényli, és az egyre melegebb éghajlat kedvezőtlenül hat a termesztésre. Magyarországon csak néhány régió, mint Nógrád, Vas-Zala, Somogy, és az észak-magyarországi területek, rendelkeznek a szükséges termőhelyi adottságokkal.

A magyar piac friss málna iránti igényét egyre inkább importtal elégítik ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a friss málna importja 2022-ben 13 százalékkal csökkent, de 2023 első öt hónapjában 116 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb friss málna Spanyolországból érkezik.

A fagyasztott málna importja is csökkent 2023-ban, 14 százalékkal 1,48 ezer tonnára. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 6 százalékkal 710,7 tonnára esett vissza.

Az Európai Unió belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, bár 2023-ban a spanyolországi termelés is csökkent. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív maradt, a behozatal 13 százalékkal csökkent, míg a kivitel 15 százalékkal esett vissza.

A fagyasztott málna esetében Szerbia a legnagyobb beszállító, amely 2022-ben 11 százalékkal több, 56 ezer tonna málnát szállított az uniós piacra. Az ukrán fagyasztott málna importja szintén jelentősen nőtt, 30 százalékkal 42,3 ezer tonnára.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna termelői ára 2023-ban 23 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami részben a növekvő importnak köszönhető.

A magyar málnatermelés jelentős csökkenése és az import növekedése azt mutatja, hogy a hazai piac egyre inkább függ a külföldi ellátástól. A klímaváltozás és a munkaerőhiány komoly kihívások elé állítja a termelőket, míg a fogyasztók számára a málna ára csökkent, ami ösztönözheti a vásárlást. Az import növekedése azonban hosszú távon kihívást jelenthet a hazai termelés fenntartása szempontjából.