Csökkenő jövedelmezőség, növekvő hatékonyság: kihívások és lehetőségek a sertéstartásban
A sertéstartók az idei évben csökkenő jövedelmezőségre számítanak, annak ellenére, hogy a hatékonyságuk folyamatosan javul. A várhatóan alacsonyabb felvásárlási árak, valamint a nyugat-európai állománycsökkenés miatt az ágazat előtt komoly kihívások és lehetőségek is állnak. Bár a sertéshús több országban piacot veszít, a magyarországi termelés fejlődése és a beruházások fenntarthatják az ágazat stabilitását – írja a vg.hu.
Az elmúlt években a magyarországi sertéstartás hatékonysága jelentősen javult: csökkenő kocalétszám mellett nőtt a született malacok száma. Az új célok között szerepel az önálló malacnevelő képesség fejlesztése, amely nemcsak a munkaerőigényt csökkentené, hanem a környezeti terhelést is mérsékelné. A hatékonyság javítása érdekében a takarmányhasznosítás fejlesztése és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség növelése is kiemelt figyelmet kap.
Fejlesztések a gazdaságosság érdekében
Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szerint a gazdasági hatékonyság növelése és a társadalmi elvárások összeegyeztethetők. Az ágazatban jelentős fejlesztések zajlanak, különösen a takarmányozási rendszerek, a tartástechnológia és az ammónia-kibocsátás csökkentése terén. A malacnevelés és a hizlalás esetében a nedves, fermentált takarmányozás bevezetésével növelhető a hatékonyság. Ezzel párhuzamosan a biogazdálkodás és az ökológiai sertéstartás iránti kereslet is emelkedik, ami új piaci lehetőségeket jelenthet a termelők számára.
Nyugat-Európa csökkenő kereslete és a magyar piac lehetőségei
Az európai sertéshús-kereslet visszaesése ellenére a magyar termelők számára lehetőséget jelenthet, hogy az Európai Unióban csökken a sertésállomány. Magyarország piaci részesedése növekedhet, ha a hazai termelők kihasználják az exportlehetőségeket, különösen az ország PRRS-mentességének köszönhetően. A globális gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói szokások változása azonban áringadozásokat hozhat.
Kína vásárlási hajlandóságának csökkenése szintén hatással lehet az európai piacra: a keletkező túlkínálat miatt az árak csökkenhetnek, amely kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a kisebb sertéstartó országokat, így Magyarországot is. Az utóbbi időszakban például a spanyol sertéshús egyre nagyobb mértékben jelenik meg a hazai piacokon.
A kistermelők helyzete és a támogatási rendszer alakulása
Az elmúlt években a kistermelők közül sokan felhagytak a sertéstartással: az elmúlt tíz évben a kistermelők háromnegyede kiszállt az ágazatból. A legnagyobb problémát a munkaerőhiány és a generációváltás jelentik, valamint a szakképzett munkaerő és a dolgozói lojalitás hiánya.
Magyarországon az állomány növekedése elsősorban a beruházásoknak köszönhető, de a jövőben a támogatási feltételek romlása várható a 2024-es évhez képest. Az ágazat szereplőinek a hatékonyságnövelés és a nagyobb rugalmasság jelenthet megoldást a változó piaci körülmények között.
Kapcsolódó cikkeink
Corvinus-kutatás: Nők vezetik a fenntarthatóbb gazdaságokat
Jobban optimalizálják az erőforrásokat, ökohatékonyabbak a nők által vezetett mezőgazdasági…
Tovább olvasom >Visszatérnek az ÖKO KALAND hősei – folytatódik a SPAR fenntarthatósági minisorozata
A SPAR új epizódokkal folytatja a nagy sikerű „SPAR ÖKO…
Tovább olvasom >Alumínium csillogás a márkaépítésben
Fenntarthatósággal kapcsolatos aktuális kérdéseket járták körbe a Magyar Marketing Szövetség…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >