Csökkenő jövedelmezőség, növekvő hatékonyság: kihívások és lehetőségek a sertéstartásban

Az elmúlt években a magyarországi sertéstartás hatékonysága jelentősen javult: csökkenő kocalétszám mellett nőtt a született malacok száma. Az új célok között szerepel az önálló malacnevelő képesség fejlesztése, amely nemcsak a munkaerőigényt csökkentené, hanem a környezeti terhelést is mérsékelné. A hatékonyság javítása érdekében a takarmányhasznosítás fejlesztése és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség növelése is kiemelt figyelmet kap.

Fejlesztések a gazdaságosság érdekében

Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szerint a gazdasági hatékonyság növelése és a társadalmi elvárások összeegyeztethetők. Az ágazatban jelentős fejlesztések zajlanak, különösen a takarmányozási rendszerek, a tartástechnológia és az ammónia-kibocsátás csökkentése terén. A malacnevelés és a hizlalás esetében a nedves, fermentált takarmányozás bevezetésével növelhető a hatékonyság. Ezzel párhuzamosan a biogazdálkodás és az ökológiai sertéstartás iránti kereslet is emelkedik, ami új piaci lehetőségeket jelenthet a termelők számára.

Nyugat-Európa csökkenő kereslete és a magyar piac lehetőségei

Az európai sertéshús-kereslet visszaesése ellenére a magyar termelők számára lehetőséget jelenthet, hogy az Európai Unióban csökken a sertésállomány. Magyarország piaci részesedése növekedhet, ha a hazai termelők kihasználják az exportlehetőségeket, különösen az ország PRRS-mentességének köszönhetően. A globális gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói szokások változása azonban áringadozásokat hozhat.

Kína vásárlási hajlandóságának csökkenése szintén hatással lehet az európai piacra: a keletkező túlkínálat miatt az árak csökkenhetnek, amely kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a kisebb sertéstartó országokat, így Magyarországot is. Az utóbbi időszakban például a spanyol sertéshús egyre nagyobb mértékben jelenik meg a hazai piacokon.

A kistermelők helyzete és a támogatási rendszer alakulása

Az elmúlt években a kistermelők közül sokan felhagytak a sertéstartással: az elmúlt tíz évben a kistermelők háromnegyede kiszállt az ágazatból. A legnagyobb problémát a munkaerőhiány és a generációváltás jelentik, valamint a szakképzett munkaerő és a dolgozói lojalitás hiánya.

Magyarországon az állomány növekedése elsősorban a beruházásoknak köszönhető, de a jövőben a támogatási feltételek romlása várható a 2024-es évhez képest. Az ágazat szereplőinek a hatékonyságnövelés és a nagyobb rugalmasság jelenthet megoldást a változó piaci körülmények között.