Csökkenő hiány, lassú növekedés
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a magyar gazdaság belső és külső egyensúlya a vártnál jobban javul, növekedése viszont nagyon lefékeződik, s magas marad az infláció. Szeptemberben a legtöbb ágazat a korábbinál szerényebb teljesítményt nyújtott. Az ipar fejlődése idei legalacsonyabb értékére csökkent, az építőipar teljesítménye negyedével esett, a kiskereskedelem visszaesése is markánsabbá vált. Lassult a kivitel dinamikája is. Az I–III. negyedév adatai alapján az ipar kivitele 17 százalékkal, belföldi értékesítése 1,3 százalékkal emelkedett. Különösen a villamos gépek és műszerek, valamint a járműgyártás exportja gyors. Az élelmiszeripar termelése csökkent, de kivitele nőtt. Miközben az építőipari termelés az első kilenc hónapban 10 százalékkal esett vissza, érdekes módon 10 százalékkal emelkedett a használatba vett lakások száma.
A kereskedelemben az élelmiszerek forgalma egy százalékkal, a többi terméké 4 százalékkal csökkent, a szeptemberi visszaesés mértéke ennél markánsabb, 3, illetve 5,5 százalék volt. A GDP a III. negyedévben mindössze egy százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ebben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának, a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. Feltehetőleg ez utóbbival is összefügg a belföldi teherszállítás III. negyedévi visszaesése. Csökkent a beruházások volumene is.
Az államháztartási deficit idén a GDP 6 százalékára csökken. A mintegy 3 százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből. A külgazdasági egyensúly is jelentősen javul. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az I–III. negyedév során a tavalyi 2 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Az év egészében az áru- és szolgáltatási külkereskedelemben jelentős aktívum keletkezik. A jövedelemáramlások passzívuma viszont nő, nagyobb része a külföldi tőkeállományon keletkező profit, kisebb része a kamatkiadások következtében.
Az infláció 2006 nyarától kezdve erőteljesen gyorsult. Csúcspontja 2007 tavaszán magasabb, mérséklődése 2007 nyarától szerényebb a korábban előre jelzettnél. Ez főleg a magas világpiaci olajár, valamint a magas agrárárak következménye. Októberben szeptemberhez képest még gyorsult is az áremelkedési ütem, s – főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt – ebben idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9 százalékos átlagos infláció várható. A bruttó átlagkereset az év egészében kb. 8,5 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában mintegy 9,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a második félévi, a tizenharmadik havi fizetés felének terhére „előrehozott” béremelés nyomán körülbelül 6,3 százalékkal emelkedik. A nettó bérek növekedése ettől messze elmarad. Így a reálbér statisztikailag hozzávetőlegesen 4,5 százalékkal, a fehéredés (a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6 százalékkal mérséklődik.
A lakosság fogyasztása 2 százalékkal csökken, de ezen belül vásárolt fogyasztása alig mérséklődik. Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat megrekedt, a folytatás főleg a globális folyamatok függvénye.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2007. évi folyamatairól
2004 2005 2006 2007. 2007
I–IX. hó (előrejelzés)
1. A GDP volumenindexe (%) 104,8 104,1 103,9 101,6 101,7
2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 107,4 107,3 110,1 108,6 108,5
3. Nemzetgazdasági beruházások indexe 107,6 105,3 97,9 99,2 100
(összehasonlító áron, %)
4. Az építési-szerelési tevékenység indexe 106,8 116,6 98,4 89,8 92
(összehasonlító áron, %)
5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%) 105,8 105,8 104,4 97,5 98
6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 115,3 111,4 116,6 117,6 118
7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 113,2 108,3 113,9 113,2 115
8. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 3,9 2,9 2,0 0,4 0,6
9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya 6,7 5,3 5,2 2,8* 4,5
(milliárd euró)
10. Az euró átlagos árfolyama (forint) 251,7 248,0 264,3 250,8** 252
11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szem- 1284,1 984,4 2034 1196,9** 1450
léletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)
12. A bruttó átlagkereset indexe 106,1 108,8 108,1 108,2 108,5
13. Fogyasztói árindex 106,8 103,6 103,9 108,1** 107,9
14. Fogyasztói árindex az időszak végén 105,5 103,3 106,5 106,7** 106,9
(előző év azonos hónap=100)
15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) 6,3 7,3 7,5 7,3*** 7,5
* 2007. I. félév
** 2007. I–X. hó
*** 2007. augusztus–október A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >