Három hónapos növekedés után 2019 januárjában októberi szintjére ment le a GKI konjunktúraindexe. Kissé az üzleti és a fogyasztói várakozások is romlottak, s főleg ez utóbbiak az egy évvel korábbinál is kedvezőtlenebbek. Ugyanakkor mindkettő továbbra is erős optimizmust tükröz.

Az üzleti szférán belül januárban az ipari és építőipari bizalmi index csökkent, a szolgáltatói és a kereskedelmi viszont kissé emelkedett. Az iparban decemberhez képest egyaránt rosszabb lett az elmúlt időszaki termelés, a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése. Egyedül a készletekről alkotott vélemény javult egy keveset. Az egy negyedévvel korábbihoz képest kissé rövidült a szerződéssel lefedett termelési időszak, lassult az új rendelések beáramlása. A legnagyobb mértékben az építőipari kilátások romlottak, de még így is nagyon kedvezőek. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség azonban érdemben nem változott. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt valamivel rosszabbak lettek, az előbbiek romlása már hónapok óta tart. A kereskedelmi bizalmi index három hónapos csökkenés után januárban hibahatáron belül javult, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése kissé kedvezőbb lett, a készleteké és a rendelésállományé viszont némileg rosszabb. A szolgáltatói bizalmi index 2019 első hónapjában minimálisan jobb lett a 2018. véginél. Az általános üzletmenet megítélése romlott, a forgalmi várakozások viszont javultak. Az átlagos kapacitáskihasználás magas volt, de a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy tudná bővíteni a teljesítményét. Ennek fő akadálya a munkaerőhiány volt.

A foglalkoztatási szándék minden ágazatban gyengült, kiugró mértékben az építőiparban. Ugyanakkor csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az ipar kivételével minden ágazatban gyengült. A kereskedelemben azonban így is a cégek mintegy 40%-a készül áremelésre. A fogyasztók inflációs várakozása erősödött. A magyar gazdaság jövőjének megítélése minden ágazatban sokat romlott, különösen az építőiparban és az iparban, kevésbé a kereskedelemben, alig a szolgáltató szférában. A lakosság véleménye is valamivel rosszabb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a decemberi, kismértékű javulás után januárban ugyanilyen mértékben romlott. Ez a szint az egyébként kiugróan optimista tavalyi év mélypontja környékén van. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét romlónak érezte, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét viszont javulónak.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.